Középtávú program

 

Az Egyesület elkövetkező 3-4-évbeni tevékenységének megalapozásához kerül összeállításra a középtávú program.

A program elsősorban az Alapszabályban foglalt célokat és működési feltételeket, az elmúlt évek tapasztalatait, a hazai és nemzetközi gazdasági élet - benne a műszaki haladás- előrevetíthető követelményeit és a tagság igényeit, javaslatait törekszik magába foglalni.

A programban az általánosítható célok sorolását követoen az egyesületi működés 6 kiemelten számon tartott területének rövid helyzetképe, majd a programpontok következnek.

A program nyitott, évente pontosítva, kiegészítve az egyesületi munkatervek alapjául szolgál.

1. BEVEZETŐ

2. A működés kiemelten SZÁMONTARTOTT TERÜLETEI-

2.1. Az egyesületi szervezet működése

2.2. Az Egyesület tagsága

2.3. Az Egyesület információs rendszere

2.4. Az Egyesület kapcsolatai

2.5. Egyesületi események, rendezvények

2.6. Az Egyesület pénzügyei

3. PROGRAMPONTOK

1. BEVEZETŐ

* Az egyesületi tevékenység alapveto céljait és a működés körülményeit rögzítő Alapszabály és a hozzá szervesen kapcsolódó Szervezeti és működési Szabályzat megfelelő alapot ad a következo időszakban elérni kívánt célok és ezekhez rendelt feladatok megfogalmazásához, kijelöléséhez.

Az Egyesület célja: tagjai szakmai ismeretanyagának és tájékozottságának folyamatos növelése, szakmai összetartozásuk erosítése és ezek, valamint szolgáltatásainak nyilvánossága révén működésének szakterületein a tudományos, műszaki és gazdasági haladás szolgálata.

* Az Egyesület további eredményes tevékenységéhez az elozo időszak tapasztalatait is célszerű felhasználni.

Az Egyesület fennállásának 1998-ban megünnepelt 50. évfordulója alkalmat adott a számvetésre. Ennek keretében összegezésre kerültek az egyesületi tevékenység pozitívumai, a tagságot összetartó szellemiség főbb jellemzői.

Ezek közül feltétlen említést érdemelnek:

  • a kb. 10 évenként megrendezett nemzetközi konferenciák illetve - szimpózium (1971, 1982, 1992),

  • a 3-4 évenként megtartott hazai - nemzetközi részvételű - konferenciák, szimpóziumok,

  • az éves rendszerességgel megtartott egyesületi rendezvények, elsősorban a Nyomdász-Vándorgyűlés, nyomdaipari szimpóziumok, illetve a Fehérmívesség-napok, a papíripari szimpózium (Papíripari Kutatások), továbbá a Restaurátor szakmai összejövetel.

  • szakosztálynapok illetve célirányos ankétok,

  • cégek bemutatkozásai, termékismertetői,

  • szakmai továbbképző tanfolyamok,

  • külföldi tanulmányutak az ágazataink beszállítóihoz, termelő vállalatokhoz ill. szakmai kiállításokra, vásárokra,

  • hazai tapasztalatcsere látogatások többek között üzemekbe,

  • szakmai - főképpen műszaki-tudományos tartalmú - lapok megjelentetése kéthavonként (Magyar Grafika, Papíripar),

  • PNyME Tájékoztató közreadása az Egyesület főbb jellemzőiről, tevékenységéről, a tagságnak, az új belépőknek, külső érdeklődőknek.

* A következő években - a század, egyben az ezredforduló időszakában - alapvető célkitűzés:

  • a szakmai kultúra fejlesztése,

  • az ipari, termelési műszaki haladás elosegítése,

  • a tagság szakmai felkészültségének növelése.

* Továbbra is törekvés, hogy az Egyesületet jellemezzék:

  • az időszerű és igényességet tükröző célok,

  • célirányos programok,

  • jól működő szervezeti mechanizmus,

  • a tevékenységeket elosegíto információs rendszer,

  • a tagság aktivitása,

* Az Egyesület fenntartani illetve, fejleszteni kívánja kapcsolatait:

  • a szakmai szervezeti egységekkel és a kapcsolódó oktatási intézményekkel (ezen belül cégtulajdonosokkal, ügyvezetőkkel, menedzserekkel),

  • közéleti szervezetekkel (minisztériumok, kamarák, szakmai szövetségek, társadalmi szervezetek, szakszervezetek),

  • médiumokkal (elsősorban a nyomtatott sajtó szervezeteivel)

* Az Egyesület véleményt kíván nyilvánítani szakmai-közügyekben, elsősorban az oktatás-továbbképzés célszerű irányai, az ipar és környezete kapcsolata, az iparágak statisztikai adatrendszere, műszaki szellemi termékek létrehozása, a szakmai-műszaki nyelv gondozása, az ipari hagyományok védelme, ápolása ügyében.

* Az Egyesület - programjának teljesítéséhez - elsősorban:

  • szervezőmunkát végez, - tanulmányok kidolgozását kezdeményezi,

  • pályázatot hirdet, gazdálkodik, elismeréseket ad (jutalom, emlékérem, díj, továbbá javaslat más szervezetek által adományozható ill. állami kitüntetésre)

* Az Egyesület főntosnak tartja, hogy tagjai tudatában helyet kapjon a számon tartottság érzete.

2. A működés kiemelten SZÁMONTARTOTT TERÜLETEI

2.1. Az egyesületi szervezet működése

Az Egyesület vezető testületekbol (Küldött-Közgyűlés, Egyesületi Tanács, Végrehajtó Bizottság és Ellenőrző Bizottság), vezető tisztségviselőkbol (elnök, főtitkár, ellenőrző bizottsági elnök, szakosztályi elnökök, szakosztályi titkárok) és az ügyvezetőből áll.

Az egyesületi szervezet -a szakmai érdekeltségnek megfelelően-szakosztályokra (ez idő szerint 4 szakosztályra) továbbá munkahelyi és területi tagcsoportokra tagozódik.

Az Egyesület Titkársága -az ügyvezető vezetésével- ellátja az adminisztrációs feladatokat, kezeli a tagnyilvántartást, a szervezeti egységek anyagaiból összeállítja az éves terveket, működteti az információs rendszert, szervező munkát végez az események, rendezvények elokészítésére, lebonyolítására, biztosítja a kapcsolatot a szervezeti egységek között, kezeli a pénzügyeket és a szakmai lapoknál gyakorolja a lapkiadói jogokat.

A szervezeti egységek -tagcsoportok- élén elnökök állnak, akik részben az egyesületi munkatervek, részben saját kezdeményezésük alapján tevékenykednek.

A szervezeti egységek vezetői tagjai az Egyesületi Tanácsnak, illetve küldöttjei, meghívottjai a Közgyűlésnek.

Jelenleg a Nyomdaipari Szakosztályhoz 28 tagcsoport tartozik, melyek közül 16 a vidéki munkahelyeket, üzemeket jelent.

A Papíripari Szakosztály 11 tagcsoportjából 6 működik vidéken.

Az egyesületi szervezetnek lényeges alkotói a munkabizottságok. Ez idő szerint oktatási, minoségügyi, környezetvédelmi, hagyományvédelmi, papíripari nyelvművelő, kutatási és flexo-nyomtatási bizottság működik.

2.2. Az Egyesület tagsága

Az Egyesületet egyéni - rendes és tiszteletbeli - továbbá pártoló tagok alkotják. A rendes tag belép, a tiszteletbeli tagot beválasztják, a pártoló tag (természetes vagy jogi személy) megállapodással válik az Egyesület tagjává.

A tagok szakosztályokba soroltan vesznek részt az Egyesület működésében, tevékenységében. A szakosztályok tagjai munkahelyi illetve munkahelyen kívüli szervezetekbe csoportosulnak.

Az egyéni tagoknak az Alapszabályban főglalt jogai és kötelezettségei vannak. A jogi és pártoló tagoknak az alapszabályban és a megállapodásban főglaltaknak megfelelő kötelezettségei, jogosultságai és kedvezményei vannak

Az Egyesület saját tagjai sorából választ vezetőséget, tisztségviseloket.

A tagsági létszám a 80-as évek végén meghaladta a 3. 000 főt, majd főgyatkozott, 1996 decemberében 2. 338 fő. Az előző évhez hasonlítva is 7%-kal kevesebb volt.

Tiszteletbeli tag: jelenleg nincs, eddig nem került megválasztásra.

Az Egyesület tagsága többségében mérnökökből, technikusokból, kisebb részben közgazdászokból tevődik össze, akik közül jelentősebb számban dolgoznak vezető beosztásban.

A tagság aktivitására utaló adatok:

Az Egyesület vezetésében, irányításában, a szervező munkában (a Titkárság munkatársain kívül), névlegesen mintegy 150 fő vesz részt (Egyesületi Tanács, VB., Felügyelő Bizottsági tagok, munkabizottsági tagok, tagcsoportok titkárai, lapok szerkesztőbizottságainak és szerkesztésének tagjai, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködok).

Az éves, fő rendezvényeken, a nyomdaipari szakosztály területén 400-500 fő, a papíripari szakosztály eseményén 150-250 fő vesz részt. A szakosztályi szimpóziumokon kb. 100-150 fő, míg az egyéb összejöveteleken kb. 10-30 fő a résztvevok száma, esetenként. Összességében, éves szinten kb. 2. 000 fő a rendezvényen megjelenők száma. Mivel ugyanazon személyek több rendezvényen is részt vesznek, megközelítoen 500 főre tehető az aktív résztvevő tagok száma.

Az elmúlt időszakban a tagsági viszony aránya eltolódott a közvetlen kapcsolatot teremto egyéni tagság felé, míg a jogi tagok száma jelentosen meghaladja a korábbi időszakok számait. Ez különösen azért jelentős, mert a jogi tagdíj is - akárcsak az egyéni tagnak - egyfajta áldozathozatal a gazdálkodóknak. Ha a cégek vállalják ezt a kiadást, akkor feltehetően megfelelő ellenszolgáltatást is nyújt Egyesületünk a számukra.

Nagy bizonyossággal állítható, hogy az egyesületi tagok igényt tartanak:

  • szakmai információkra,

  • szakmai továbbképzésre,

  • érdek-kifejezésre illetve véleménynyilvánításra,

  • szakmai elismertség megszerzésére

2.3. Az Egyesület információs rendszere

Az Egyesület egyrészről szervezete működtetéséhez, másrészről tagjai szakmai tevékenységének elősegítésére működtet közvetlenül (saját hatáskörben) illetve tart számon közvetetten (a szakmák területén meglévő szervezetek, intézmények segítségével) információs rendszert - elsősorban általános tájékozódás továbbá probléma megoldás és döntéshozás érdekében.

A tudományos, műszaki, gazdasági, statisztikai, kereskedelmi, piaci információk felhasználását mind a hagyományos-, olvasással, látással elohívható- írott, nyomtatott, mind a mágnesszalagon, fémes lemezen rögzített elektronikus lehívható infomációk és végül, de nem utolsósorban az Interneten elérhető információk vonatkozásában is elő kívánja segíteni.

Az egyesületi információs rendszer részét képezik a kéthónapos gyakorisággal kibocsátott elsosorban műszaki-tudományos tartalmú szakmai folyóiratok: a Magyar Grafika (2000 pld.) és a Papíripar (1000 pld.), valamint a havonta, hírlevélként és programfüzetként megjeleno Fekete-, és Fehér Mívesség (3200 pld.)

Az Interneten létrehozott honlapot a MTESZ szerverén keresztül, de saját cím alatt lehet elérni: www.pnyme.hu

Az egyesületi információs rendszer jelenleg a kialakítás állapotában van.

2.4. Az Egyesület kapcsolatai

Az Egyesület hazai- és külkapcsolatokat, továbbmenoen együttműködéseket tart számon. A kapcsolattartás illetve együttműködés -az Egyesület vezetőszerveinek jóváhagyásával- szakosztályi hatáskörben valósul meg.

A hazai kapcsolatrendszerben elso helyen a szakmákat alkotó szervezetekkel (termelő, főrgalmazó beszállító cégekkel, kutatási-fejlesztési, oktatási és szolgáltató intézményekkel), különösen a jogi tagságot is vállalókkal fenntartott kapcsolatok említhetők.

A közéleti szervezetek közül a Nyomdász Szakmai Szövetség (amelyben már a papíripar is képviseltetve van) főntos partner. A korábbi években a MTESZ-tagegyesületekkel tartott kapcsolatok, együttműködések meggyengültek, nem jellemzők.

A nemzetközi kapcsolatok részben többoldalúak, részben kétoldalúak. A többoldalú kapcsolattartás a nyomdaipar területén az ATIPI (tervezo tipográfusok) és a UNIGRAPHIC szervezettel valamint a kutatási együttműködést összefogó szervezettel, a IARIGAI-val számon tartott. Jelenleg egyik szervezetnél sincs delegált kapcsolattartó illetve képviselonk.

A papíripar területén az európai szervezetbeni - EUCEPA - tagság a meghatározó. Itt az elnökségben és a VB-ben is képviselteti magát az Egyesület.

A kétoldalú kapcsolatok fenntartásában elsosorban a környezo országok egyesületei jöttek számításba. Ausztria továbbá Szlovénia és Lengyelország egyesületeivel tartott kapcsolat egyben ezek éves rendezvényein való részvételt is jelentette.

Számon tartott még a kapcsolat a németországi egyesületekkel, mind a nyomdaipari, mind papíripari vonatkozásba. (FDI, Zellcheming). Említést érdemel még ebben a sorban Egyesült Államokbeli papíripari szövetség, a TAPPI.

A Restaurátor Szakosztály tagjai résztvevői az éves gyakorisággal - főképpen Angliában - megrendezésre kerülő konferenciáknak. Ezen keresztül résztvevői a nemzetközi szakmai tapasztalatcserének és tagjai vagyunk a papírrestaurátorok nemzetközi szervezetének az IPC-nek.

2.5. Egyesületi események, rendezvények

Az Egyesület egyrészről a szervezeti életet, másrészről céljai elérését események megtartásával, rendezvények szervezésével is biztosítja.

Az Egyesület a szervezeti élet biztosítására:

  • 4 évenként tisztújító küldött Közgyűlést

  • 2 évenként küldött Közgyűlést

  • 1 évente 2 Egyesületi Tanács-ülést és

  • 1 évente legalább 6 Végrehajtó Bizottsági ülést tart.

A tagcsoportok számára a 4 évenkénti küldöttválasztó gyűlés kötelező.

Az Egyesület, fő céljai elérésére a szakmai tevékenység keretében:

  • konferenciát, szimpóziumot, kiállítást, szakmai bemutatót, ankétot, vitaülést, klubnapot, előadásokat szervez.

  • szakmai továbbképzéseket kezdeményez és szervez

  • pályázatot ír ki tudományos, műszaki, és gazdasági feladatok megoldására

  • elismerését juttatja kifejezésre díjak, emlékérmek, oklevelek adományozásával.

A vezető testületek üléseit az Ügyvezető a Titkárság munkájával készíti elő.

Az egyesületi események, rendezvények sorában megkülönböztetett a központi elhatározású és lebonyolítású, valamint a szakosztályi szervezésű.

2.6. Az Egyesület pénzügyei

Az Egyesület önfinanszírozó, nem nyereségorientált szervezet. működésének pénzügyi alapját főképpen a jogi és egyéni tagdíjak valamint a rendezvények többletbevételei adják.

Az Egyesület éves költségvetése meghaladja a 100 millió Ft-ot.

Az Egyesület főkönyvi könyvelését megbízással és éves szerződéses alapon a MTESZ szakapparátusa végzi. Ennek elsődleges oka, hogy az egyesületi, vagyis non-profit könyvelésben nagy gyakorlata van, és a hatóságokkal nagyon jó informatív kapcsolatokkal rendelkeznek.

Az Egyesület bevételeinek struktúrája 1999-ben:

  • Alaptevékenység szerinti működési bevételek 9 %

(tagdíjak, SzJA 1%-a, támogatások és pályázati főrrások):

  • Önálló gazdálkodás "Saját tevékenység" bevételei:91 %

(Az 1 fő egyesületi alkalmazottra vetített forgalom 35 500 e Ft)

Az alaptevékenység szerinti működés bevételeinek megoszlása 1999-ben:

  • Egyéni tagdíjak: 8 %

  • Jogi tagdíjak:69 %

  • SzJA 1 %-a 6 %

  • Egyéb bevétel:17 %

Egyesületünk változatlanul jogosult a személyi jövedelemadó 1%-ának a fogadására.

Számítunk rá, hogy ez a forrás a továbbiakban is segíti működésünket.

Állandó és egyesületi szintű kiadások fontosabb csoportjai és arányai a működés összes költségein belül:

  • működési helységek bérlete és üzemeltetési költségek:17 %

  • Alkalmazottak bére a közterheivel:37 %

  • Egyesület szerveinek működési kiadásai:12 %

  • Sokszorosítás és postaköltségek:11 %

  • Fizetett tagdíjak (MTESZ ill. nemzetközi)23 %

Az alaptevékenység költségstruktúrája:

A "Saját tevékenység" azaz az Egyesület vállalkozás jellegű tevékenységei bevételeinek megoszlása 1999-ben:

  • Rendezvények :66 % (szimpóziumok, tanulmányi utak, stb.)

  • Tanfőlyamok tréningek: 6 %

  • Kiadványok (szaklapok) 25 %

  • Szakértoi munkák: 3 %

3. PROGRAMPONTOK

3.1.1. Az Alapszabály felülvizsgálata, kiegészítése, pontosítása, tekintettel az elmúlt években, a gazdasági környezetben és a jogszabályokban bekövetkezett változásokra,

3.1.2. Az Alapszabályban is előírt testületi ülések megfelelő előkészítése és megtartása,

  • Közgyűlés - kétévente,

  • Egyesületi Tanács ülése - évente kétszer,

  • Végreható Bizottság ülése - évente legalább hatszor,

  • Ellenőrző Bizottság ülése - szükség, igény szerint,

  • Tagcsoportok (alapszervezetek) ...évente legalább 2 alkalommal tartanak összejöveteleket..,

3.1.3. Az egyesületi szervezet működésének ellenőrzése (munkatervek készítése, a jóváhagyott tevékenységek teljesülésének figyelemmel kísérése, beszámolási kötelezettségek számontartása, .),

3.1.4. Éves, egyesületi esemény és rendezvénynaptár összeállítása,

3.1.5. Egyértelmubbé tenni a szakosztályokon belüli szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek vezetőivel kapcsolatot tartani és ezen keresztül a tagok aktivitását elosegíteni,

3.1.6. Díj-bizottság létrehozása - elore meghatározott célokkal és hatáskörrel

3.1.7. Az Egyesület tárgyi megjelenítőinek egységes szemlélet szerinti főrmálására tervezőt felkérni (logo, levelezés, kiadványok, stb.)

3.1.8. Az Egyesület termékei, szolgáltatásai kínálatának bővítésére, piacképességének növelésére intézkedések megtétele

3.2.1. Rendszeresen számba venni a tagságot, elemezni az összetételét, felmérni igényeit, kérni javaslatait,

A számítógépes tagsági nyilvántartásban biztosítani - szakosztályonként - a nem, életkor, képzettség, beosztás, egyesületi tagsági idő szerinti csoportosítás lehetőségét és ebből következtetések levonását az egyesületi tevékenységhez,

3.2.2. Az Egyesület vezetése tartsa számon a tagság különböző csoportjait: tisztségviselőket, aktivistákat, tisztségviselésre számításba vehetőket, kitüntetetteket, kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtókat, szponzorokat, a 25, 40, 50 éves tagsági időt elérőket.

  • a számontartás módjai lehetnek: köszönetnyilvánítás, ajándékozás, egyesületi eseményekre meghívás, külföldi eseményekre kiküldés, kitüntetés, .

  • az egyesületi elismeréssel, kitüntetéssel párosuljon az indoklás, adjon emlékezetbe idézheto nyomatékot annak.

3.2.3. Bővíteni célszerű az egyesületi elismerés módját. Az elismerés módjai, főkozatai lehetnek:

  • A 25, a 40 illetve az 50 éves tagságért,

  • az egyesületi tervező, szervező, lebonyolító munkában legalább 10 éves eredményes részvételért

  • az egyesületi tevékenységben rendszeres részvételért és kiemelkedő szakmai eredményekért

  • az összegezett, több évtizedes, kiemelkedő egyesületi és szakmai tevékenységért, a szakmai kultúra fejlesztéséért

  • az Egyesület érdekében és javára a nem egyesületi tagok által végzett tevékenységért adható elismerés, pld. tiszteleti tagság

3.2.4. Javaslatot tenni a kiemelkedő eredményeket elért egyesületi tagok társadalmi (pl. MTESZ-díj) illetve állami kitüntetésére,

3.2.5. Az Egyesület vezetése időrol-időre alakítson ki véleményt, mely személyekről tartja kívánatosnak, célszerűnek közlemény, stb., közreadását (pl.: jelentős teljesítmény elérése, valamely pályázat elnyerése, elismerésben részesülés, beosztásban elorelépés, kitüntetés, valamint elhalálozás kapcsán.)

- legyenek szabályai a személyekrol szóló híradásnak, tekintettel a személyiségre vonatkozó jogokra is.

3.2.6. Számon tartani, visszaigazolni, lehetoség szerint megvalósítani a tagok javaslatait,

3.2.7. A tagságot érdekeltté tenni, hogy vállaljanak tisztséget, végezzenek közösségi munkát,

3.2.8. Megfőntolni, gyakorlattá tenni a tisztségek betöltéséhez a többes jelölést, a javaslattevés illetve pályáztatás módját meghatározva,

3.2.9. Fiatal szakemberek megnyerése tagságra, egyesületi munkára

3.2.10. A tagság vélemény-nyilvánításához a megfelelő fórumok biztosítása,

3.2.11. A szakmai érdekvédelemmel kapcsolatban feladatok megfogalmazása,

3.2.12. megfelelő lehetőséget, fórumot biztosítani a pártoló tagoknak (támogató vállalatok, társaságok) véleményük, javaslataik kifejtésére

3.3.1. Az Egyesület információs rendszerének - benne információs banknak - kialakítására a szakosztályok képviselőinek részvételével munkabizottság létrehozása

3.3.2 Az Internet használatának ismertetésére az Egyesület tisztségviselőinek, hogy az egyesületi kommunikáció és információ áramlás minél nagyobb arányban ezen keresztül történhessen. E mellett önálló tanfolyamok szervezése.

3.3.3. Rendszeresebbé, célirányosabbá tenni a tájékoztatást, többek között az iparágak, szakmák helyzetéről, a főbb vállalati eseményekről, a foglalkoztatottságról, illetve az egyesületi programokról, szolgáltatásokról, általánosan a pályázati lehetőségekről, továbbá a személyekkel kapcsolatos hírekről

3.3.4. A szakmai lapok megjelentetési, szerkesztési (tartalom, forma) és finanszírozási koncepciójának kidőlgozása ill. aktualizálása,

3.4.1. A hazai kapcsolatok fontosság szerinti listájának összeállítása, a kapcsolattartók kijelölése, feladatuk meghatározása,

3.4.2. Egyértelművé tenni - szakosztályonként - a nemzetközi kapcsolatokért felelős személyeket, megfogalmazni a kapcsolattartás illetve együttműködés irányit (szervezetek, országok) és tartalmát. Egyesületi szervezéssel biztosítani, hogy a fontosabb külföldi eseményeken, rendezvényeken legyen magyarországi küldött (cégekkel egyeztetve illetve támogatásukkal).

3.4.3. A kommunikációs kapcsolatteremtés érdekében:

  • címjegyzékek készítése és azok folyamatos gondozása

pld: - tagnyilvántartó (egyéni, pártoló, jogi)

- kapcsolattartó (hazai, külföldi)

  • tájékoztató kibocsátása az egyesületi tevékenységekről, szolgáltatásokról

  • kérdőíves illetve interjús felmérés készítése az Egyesület megítéléséről, javaslatok kérésével

  • kapcsolatfelvétel kezdeményezése és kapcsolattartás a hasonló profilú szervezetekkel

3.5.1. Egyesületi szintű, nemzetközi részvételű konferencia /szimpózium megrendezése (2002 - 2003 ?),

3.5.2. A munkabizottságok fogalmazzanak meg - döntően a saját területükön és a saját számukra - 2-3 feladatot a középtávú programhoz.

3.5.3. A tagok szakmai versenyképességének növelésére a továbbképzés rendszerét

fejleszteni, hogy a továbbképzésbeni részvétel elismerést jelentsen a résztvevőknek és az előadóknak, valamint elfogadható legyen a küldő-finanszírozó vállalatok vezetésének,

3.5.4 Az egyesületi kezdeményezésű illetve egyesületi keretben történő szakmai továbbképzés körülményeinek és tematikájának meghatározása, (szakmai jellegű, szakmaközi vagy általános tematikájú ill. képzettséget nyújtó)

3.5.5. A minőségügy helyzetéről szakmák szerinti helyzetkép összeállítása és következtetések levonása, elsosorban az egyesületi tennivalókra,

3.5.6. A hagyományok ápolásával kapcsolatban szakmánkénti leltár készítése, amely összefoglaló képet ad a dokumentumok, gyűjtemények stb. helyzetéről és javaslatokat tesz a további teendőkre,

3.5.7. A szakmai területek nevezetes évfordulói, jubileumi évei - elkövetkező évekre előrevetített - listájának összeállítása,

3.5.8. Ösztönözni a szakmai alkotómunkát, lehetőséget biztosítani a tagságnak teljesítésre,teljesítményre (pályázatok kiírása, bemutatási körülmények megadása),

3.6.1. A - továbbra is non profit alapú - egyesületi tevékenység pénzügyi alapjainak megerosítése (a jogi tagsági, az alapítvány létrehozási, az eseti szponzorálási lehetőségekre figyelemmel)

3.6.2. A tagdíj-rendszer felülvizsgálata