(Részlet - szó szerinti másolat - a jegyzőkönyvből)

ELNÖK: Megköszönöm az ellenőrző bizottság elnökének szóbeli kiegészítését. Felkérem Madai Gyulát, az alapszabály-módosító bizottság elnökét, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.

DR. MADAI GYULA, az alapszabály-módosító bizottság elnöke: Tisztelt Közgyűlés! A tegnapi és a mai nap eddigi programjának hatása alatt azt hiszem, ünneprontás lenne az alapszabállyal olyan részletességgel foglalkozni, amely az ünnepi érzést, az ünnepi hangulatot elrontaná.

~ Sajátos helyzetben van az egyesület, hiszen azok a változások, amelyekre tegnap is, ma is többen utaltak, valóban azt igénylik, hogy az egyesület muködési módját illetoen ezekre megfelelo válaszokat tudjon adni. Ez az egyik sajátos körülmény.

A másik sajátos körülmény az, hogy az egyesület vezeto tisztségviseloi az elmúlt két ciklusban többé-kevésbé konstans alakzatot mutattak. tehát igen sokan hosszú ideig szolgáltak az egyesületnél.

Rengeteg tapasztalatot nyújtottak, de az alapszabály sajátossága folytán most egy olyan idoszakhoz érkeztünk, amikor sok tisztségviselo vonatkozásában a két ciklus, a kétszer négy év lejár, ami azt jelenti - a mai nap további programjából is látszik -, hogy jelentos tisztségviselo újításra kerül sor. Egy ilyen helyzetben a leköszönő vezetoség - és engedtessék meg, hogy elmondjam, mert a leköszöno vezetoség álláspontját én képviselem - úgy gondolta, mégis kötelessége foglalkozni az alapszabállyal, hogy az összegyujtött tapasztalatokat is felhasználva javaslatot tegyen módosításokra, amelyek az új tisztségviselok számára segítségül ajánl.

Úgy gondoltam, hogy a leköszöno elnökségnek ez természetesen tisztségébol fakadó kötelezettsége is volt. Az alapszabály kérdéseinek tárgyalásánál eloször szeretnék visszanyúlni 1990-re. Az eddig érvényben volt, vagy ma is érvényben lévő alapszabályunk jelenlegi formáját alapvetoen az 1991-es tisztújító közgyűlésünk során nyerte el. Az volt az Egyesületnél az "úgynevezett" rendszerváltó tisztújító közgyulés, amikor az akkori változások szavát követve, és természetesen az akkori eufóriától is vezettetve megpróbáltuk legjobb elképzeléseink szerint - az akkor e feladattal megbízott tisztségviselok - az alapszabályt is a várható új követelményekhez igazítani.

Az a körülmény, hogy Novok-Rostás László vagy Juhász Mihály urak is arról számolhattak be, hogy az Egyesület az elmúlt időszakban is meg tudott felelni a kihívásoknak, alapvetoen annak a bizonyítéka, hogy ez az alapszabály, amellyel rendelkezünk, kiállta az idok próbáját, és alapvetoen alapelveit tekintve megfelelt az Egyesület hatékony muködésével összefüggo követelményeknek. Ezért azt tudnám eloször is mondani, hogy az alapelveket illetoen úgy gondoljuk, lényegi kérdések átgondolására nincsen szükség. Nem merült fel olyan körülmény például, hogy kié az Egyesület. Az Egyesület tagjaié, a miénk, az önöké. Ezt az egyet nem kell átgondolnunk.

Az egyesületi tisztségviselok szolgálatot teljesítenek akkor, amikor az Egyesület tagjainak ilyen irányú igényét elégítik ki. Én úgy gondolom, az alapszabály és a vezetoség is alapvetoen ki tudta elégíteni ezt az igényt. Az a tény, hogy ma ennyien jelen vagyunk, az a tény, hogy az 50 évre való visszaemlékezés ennyire magas színvonalon sikerült, azt jelenti, hogy itt nagyon sokan a sajátunknak érezzük ezt az Egyesületet. Ez az igazi belso kohézió. Úgy gondolom, ennek ez az alapszabály megfelel.

A változások során 1990-ben nagyon nagy kérdés volt, hogy a MTESZ szervezetén belüli változásokat az Egyesület hogyan éli meg. Részletekbe nem kívánok menni ebben az ügyben. Ma is meggyozodésünk - kis ország lévén kis részarányt képviselve a gazdaságban, hogy szakmáink által az egyetlen lehetoség lehet, hogy saját érdekérvényesítésünk érdekében azokat a folyamatokat erosítjük, ahol az összefogás, a nagyobb szervezethez tartozás elonyeit igenis, ki akarjuk használni. Természetesen éberen orködve, hogy saját érdekeink ez által ne sérüljenek. Én úgy gondolom, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület a változások óta azon egyesületek közé tartozik, amely mindig következetesen képviselte a MTESZ-en belül is ezt a felfogást.

Egyesületünk belső dolgait illetően szeretném kiemelni azt a nagyon lényeges körülményt, hogy szakmáink összetartozását kell - és azt hiszem, a mai nap bemutatója, ünnepi visszaemlékezése után nyugodtan mondhatjuk - Egyesületünk létalapjának tekinteni. Ha ez a szakma továbbra is meg tudja tartani ezt az összekapcsolódást, akkor az Egyesület jövobeni létének azt hiszem, ez képezi az alapját. Így együtt egészen biztosan többek vagyunk, mint egyenként e szakmák matematikai összege.

Azt hiszem, hogy amikor az alapszabály a legelso fejezetében kimondja, hogy a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, a nyomda-, a papírgyártó- és papírfeldolgozó ipar, könyv- és lapkiadás, restaurálás, továbbá az ezekhez tartozó muszaki, gazdasági és kereskedelmi szakterületeken dolgozó mérnökök, stb., stb., azt hiszem, ezzel fejezi ki leginkább azt a lényegi körülményt, amitol az Egyesület az, ami ma is, és reményeink szerint a jövoben is lesz.

Az alapszabállyal való foglalkozásnak két konkrét szempontját szeretném elmondani. Az egyik szempont a felülvizsgálat során az volt, hogy a leköszönő vezetoség tapasztalata alapján átfésüljük az alapszabályt, hogy a működés pontossága, még tisztább és egyértelműbb szabályozása érdekében, melyek azok a korrekciók, amelyeket célszerű elvégezni.

A külső környezeti, és elsősorban a jogi szabályozási háttér változása, szükségessé tette annak a körülménynek a vizsgálatát, hogy a civil szervezetek, non-profit szervezetek szabályozását szolgáló, úgynevezett közhasznú szervezetek jogállásáról megjelent törvény idoőközben napvilágot látott, ez év januárjától lépett életbe, amely erőteljesen érinti azt a környezetet, amelyben az egyesületnek a továbbiakban működnie szükséges. E körülmény azt kívánta, hogy ebbol a szempontból is megvizsgáljuk az alapszabályunkat. Bizonyos időbeliség is fölvetheti azt, hogy nem célszerű késlekedni ennek a kérdésnek a rendezésével.

Ami az első szempontot illeti, szeretném elmondani, hogy pontosításra került az alapszabályban az alulról építkezés elve, és ezeknek a következetes végigvezetése az alapszabályban. A kérdés sokszor megtárgyalt elvet takar, ezért a részleteire nem kívánnék kitérni. Csupán egy momentumot szeretnék kiemelni. Ez pedig az, hogy nagyon sok körülmény miatt szükségessé válik az, hogy tagjaink, egyéni tagjaink megtalálják azokat az alapszervezeteiket, ahol regisztrálják magukat, ahol a közvetlen választási, alanyi jogukat gyakorolni tudják. Ezek lehetnek a munkahelyi szervezetek, de a lezajlott változások után azt hiszem, teljesen egyértelmu, hogy foglalkozni kell azok sorsával is, akik már közvetlen munkahelyen nincsenek annyian, hogy reálisan létrehozhassanak egyesületi szervezetet, munkahelyi szervezetet.

Természetesen az utánpótlás, a szakmai kötodés érdekében nagyon fontos a tanintézményekkel való kapcsolatunk is. Az Egyesület fiatalítása és utánpótlása érdekében célszerű felsooktatási intézményben saját főiskolai, iskolai alapszervezetet is létrehozni, ahonnan majd táplálkozhat az egyesület utánpótlása.

Mindenkinek célszerű valahova tartoznia ebbol a szempontból, ahol a legelemibb jogát, a közvetlen választási jogát gyakorolhatja. Ez az, amit mindenki közvetlenül tud gyakorolni. Ettől kezdodoen a muködésünk képviseleti jelleguvé válik, küldötteinken keresztül építkezik az egyesület és születnek a különbözo határozatok az egyesület különbözo döntéshozó szervezeteinél. Ez a gondolat következetesen végigvezetésre került.

- Egy másik gondolatot is szeretnék elmondani. Sajátos kakukktojást képezett eddigi alapszabályunkban a jutalmazások, kitüntetések, tiszteletdíjak adományozásának, illetve az ebben a kérdéskörben döntéshozással felruházott szervezeti egységeinknek a jogköre. A korábbi alapszabályunkban annak idején nem tudtuk elegánsan megoldani a kérdést, és a végrehajtó bizottság döntési hatáskörébe adtuk ezeknek a kérdéseknek a rendezését. Így egy olyan konfliktushelyzet jött létre, hogy a hivatalban lévő tisztségviselőkre, illetve a végrehajtó bizottság tagjaira vonatkozó döntést annak a bizottságnak kellett meghoznia, amelynek a tagjaira is vonatkozhatott a döntés, mert a kérdésre - nem volt egyértelmu szabályozás. Így egy kvázi, konfliktushelyzet állt elő.

Ennek a helyzetnek a kiküszöbölésére - a MTESZ különbözo egyesületeinél levo gyakorlat példájára - egy bizottság létrehozását javasoljuk, amely bizottság felhatalmazását a küldöttközgyuléstől kapná. Olyan nagy tekintélyű, etikai szempontból is megfelelő, köztiszteletben lévő személyekből álló bizottságra gondolunk, akik a legmagasabb döntéshozó testülettől kapott felhatalmazás alapján végeznék ezt az egyébként nagyon megtisztelő és az egyesület működése szempontjából fontos munkát.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy akkor fogjuk még erosebben kötodonek érezni magunkat az egyesülethez, ha az egyesület muködési módja biztosítja, hogy minél perszonálisabb, minél inkább az egyes személyeket megtaláló módon működjék az egyesület. A szakmai élettér kibővítését kell az egyesületnek biztosítania, a munkahelyi, sokszor nagyon beskatulyázott szerepkörbol váló kiemelkedés lehetoségét. A kitüntetések és a jutalmazások köre célirányos, tehát az egyéneket kereső és megtaláló tevékenység. Egy ilyen ügy "leszabályozása" nagyon fontos eleme a jövőbeni muködésnek. Jóllehet soha egyetlen igazi hiba sem történt ebben a dologban - tehát ilyen értelemben rugalmassága révén a korábbi alapszabály is kiállta az idok próbáját -, de ehhez az is hozzátartozott, hogy a megválasztott tisztségviselok és az adott szervezetek tisztségviselőinek személyi adottságai olyanok voltak, hogy nagyon korrektül tudták kezelni ezt a kérdést.

A továbbiakban a közhasznúsággal kapcsolatos kérdésre szeretnék egy kicsit részletesebben kitérni, annak érdekében, hogy ezt a körülményt meg tudjam világítani. A közhasznúság lényege abban áll, hogy a társadalmi egyesület - mint az ebben a körben meghatározott szervezetek egyike - alanyilag jogosult lenne arra, hogy nyilvántartási kérelmének a Fovárosi Bírósághoz történő benyújtásával úgynevezett közhasznú jogállást kapjon. A közhasznú jogállásnak az a lényege, hogy az adott szervezet e törvény által szabályozott keretek kozött adományokat fogadhat mind magánszemélyektől, mind pedig jogi személyektől.

A közhasznú szervezet másik oldalról a közhasznú muködési céljainak megfeleloen személyeket juttatásokban részesíthet. A szabályozás lényege abban áll, hogy mind az adományt nyújtó jogi személyiségű szervezetek, mind a magánszemélyek társasági adó-, illetve személyi jövedelemadó, kedvezményben részesülnek. Másrészt a juttatásban részesülo személyek szintén személyi jövedelemadó-kedvezményben részesülnek.

A dolog egy nagyon komoly gazdasági kérdést érint, az egyesület muködésének gazdasági hátterét, annak megalapozását, illetve fenntarthatóságát befolyásolva. A közhasznúság megszerzésének legfobb elonye az, hogy szélesebbre nyílhat az egyesületet adományaikkal közvetlenül támogatni kívánók köre, akik ezt kedvezobb feltételekkel tehetik meg. Ezen kívül az egyesület közhasznú muködése által szabadabban tud juttatásban részesíteni olyan személyeket, akik arra érdemesek. Ezzel az egyesület muködésének a saját bázisát is erősíteni tudná, és valóságos funkciót tudna betölteni muködése során. Nem kényszerülne álfunkciók ellátására, s nemcsak azért, mert ezt egy egyesületnél sokáig úgysem lehetne fenntartani. Sok esetben érte vád az ügyvezető titkárságot, például akkor, amikor elindult egy utazási iroda irányába. Mindenki tudja, az hajtott minket, hogy szakmai programot szervezzünk, ugyanakkor az egyesület bevételt kívánt produkálni. Nos, ezek a kis kényszerpályák - amelyeket az egyesület túlélése érdekében kellett megtennünk - egyenes, nyílt, átlátható pályákká alakulnak át.

El kell mondani azt is, hogy a közhasznúság milyen hátrányokkal jár. A hátrányok elsodlegesen azzal függenek össze, hogy az ügyészség általi törvényességi felügyelet állandó elemévé válik az egyesület felügyeletének, és ha netán az egyesület - mert közhasznúsága esetén erre is jogosult lehetne - bármiféle költségvetési támogatáshoz jut vagy ebből részesül, akkor ennek mértékéig és erejéig az Állami Számvevőszék felügyeletére is számítani lehet.

Másrészt adminisztrációs, dokumentációs kötelezettségek sorát jelenti - a közhasznú muködés, amely a határozathozatal mechanizmusára, a határozatok rögzítésére, az érintett személyek értesítésére, a muködés teljes nyilvánosságára - ez nagyon fontos -, és többek között, a közgyűlés évente történő összehívására vonatkoznak. Mint gazdálkodó szervezetnél az éves számadás elvégzése kötelezové tenné a legfobb döntéshozó szervezet évenkénti összehívását.

Ezek azok a körülmények, amelyekre való képességet az Egyesületen belül még jobban fel kell mérni. Ez az a lényegi körülmény, amely miatt a leköszönő vezetőség és az alapszabály módosító bizottság együttesen azt javasolja, hogy a majd a megválasztásra kerülo tisztségviselők és az egyesületi tanács együttesen még egyszer mérjék fel ezen változások összes kihatását, és amennyiben a feltételeket rendelkezésre állónak ítélik meg, akkor a javaslat az, hogy éljenek vele.

Meg kell köszönnöm ebben a vonatkozásban dr. Halmai László ügyvezeto igazgató úr segítségét is, amelyet a MTESZ részérol számunkra nyújtott az alapszabály-tervezet átfésülésében. Azt tudom mondani, hogy ez által az O szakmai véleményét is tükrözi egyben az alapszabály. O egyébként egy köriratot is kiadott az egyesületek számára, amelyben a MTESZ részérol ajánlásként a kérdéssel foglalkoznak. Ez az ajánlás összességében azt sugallja az egyesületek számára: ahol a felkészülésben el tudnak jutni, hogy a feltételek korrekt tisztázását és megteremtését célszerunek tartja. Az egész jogszabályi változás, a környezet változása is azt sugallja, hogy e jogállás megszerzése nélkül egyre nehezebbé válik az Egyesületek muködése.

Amennyiben a kiadott írásbeli anyag, illetve a mai közgyulésünk határozati javaslatai közül a 6. pontot megvizsgálják a tisztelt jelenlévok, látják, hogy ez foglalkozik egy határozati javaslattal. Itt szeretném most elmondani - több választási lehetoségunk van -, hogy az itt leírt formában, ahogyan ebben szerepel, kismértékben eltér attól a bevezetotol, amit elnök úr az elobb elmondott. Nagyon röviden felolvasom:

"Az alapszabály-módosító eloterjesztéssel kapcsolatban a közhasznú jogállásra vonatkozó döntést részletes vizsgálat alapján az új vezetoség terjessze a következo közgyulés elé. Az alapszabály egyéb módosítási javaslataival a közgyulés egyetért."

Azért, hogy feloldjuk az írott anyag és az elnöki bevezetoben mondottak közötti minimális kis eltérést, én a közgyulésnek elmondanám azt a három alternatívát, ami elméletileg rendelkezésre áll a döntéshozatal szempontjából.

Az első alternatíva az, hogy a közgyulés azt mondja, hogy a beterjesztett anyagot teljes köruen elfogadja a közhasznú jogállásra vonatkozó részekkel együtt. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy az írásos eloterjesztésben is szerepel, ez az anyag ma, ebben a formájában formai követelmények szempontjából megfelel mindenben annak, hogy benyújtható legyen a közhasznú nyilvántartásba-vételi kérelem.

Tekintettel az elmondottakra, a közhasznúsági elemek specialitására, lehetoség van egy második alternatívára, ami megfelel a 6. pontban leírtaknak, ahogyan itt szerepel. Még egyszer: a javasolt módosításokkal, kivéve a közhasznúságra vonatkozó fejezeteket, amelyeket egyébként az alapszabály utolsó pontban fel is sorol, elfogadja a közgyulés a változtatásokat.

A harmadik változat pedig pontosan megfogalmazva az, ami el is hangzott az elnök úr szájából, hogy ez most összességében egy javaslat és összességében a közgyulés meghatalmazza a vezetoséget, vagy mondjuk az egyesületi tanácsot, hogy tekintse át a kérdést, és az egyesületi tanács által kezdeményezett legközelebbi közgyulés során kerüljön véglegesen módosításra a teljes alapszabály módosítás.

Egy dátummal kapcsolatos kérdést említenék meg. 1998. június 1-éig, amennyiben a közhasznúsági jogállásra vonatkozó kérelem benyújtásra kerül, abban az esetben az Egyesület 1998. január 1-étol visszamenoleg elnyerné a közhasznúsági jogállást.

A közhasznúsági jogállásnak többek között még egy apróbb körülményét is elmondanám: a személyi jövedelemadó egy százalékának a fogadására is automatikusan alkalmassá teszi az egyesületet. 1998-ban ez az egy körülmény még nem sürgeti a közgyulést és az Egyesületet, mert a '98-ra vonatkozó, az SZJA. egy százalékának a fogadására még helyi jogszabályok feljogosítják az Egyesületet. Feltehetoen '99. január 1-étol már ez a körülmény is a közhasznú jogálláshoz lesz kötve.

Összességében javasolom az elnök úrnak, hogy a három lehetséges alternatívát figyelembe véve, elnöki jogkörében terjessze elo azt a határozati javaslatot, amelyet a közgyuléssel meg kíván szavaztatni.

Ha a továbbiakban az Egyesület vezetosége igényli - ebben a kérdésben további munkákat lát szükségesnek - hogy személyesen is hozzájáruljak, akkor ezt a segítségnyújtást megígérem. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Megköszönöm Madai Gyula szóbeli eloterjesztését. Megnyitom a vitát az elhangzott három szóbeli kiegészítésrol: a fotitkári beszámolóról, az ellenorzo bizottság beszámolójáról, illetoleg az alapszabály módosításáról. Az írásos eloterjesztésrol és a szóbeli kiegészítésrol együttesen.

Még egyszer kérem szépen, hogy a hozzászólók a jegyzokönyvnek mutatkozzanak be.

KALMÁR PÉTER: A legutolsó beszámolóval kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy nekem ez a közhasznúság téma új, át kellene még tanulmányozni. Úgy gondolom, nem lenne szerencsés, ha ebben most döntenénk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Azt kérem a jelen lévo küldöttektol és a küldöttközgyulés minden résztvevojétol, hogy hozzászólásukkal jelentkezzenek. A kiadott írásos anyagban nemcsak a három említett beszámoló van, hanem ezen túlmenoen a lapok, a szakosztályok és az egyes bizottságok beszámolói is. Ha ezekhez valakinek van véleménye, vagy kiegészítést kíván hozzájuk fuzni, kérem, hogy tegye meg! (Senki sem jelentkezik)

Tisztelt Küldöttközgyulés! Van-e hozzászólási igény? (Nincs.) Nincs. Senkibe nem fojtottuk bele a szót? (Nem.) Áttérhetünk a határozathozatalra? (Igen.) Ebben az esetben egyszerusödik a dolgom, mert senkit nem kell felkérnem válaszadásra. Ezek után az egyes eloterjesztett anyagokról kell szavaznia a küldöttgyulésnek. Azt kérem, hogy az együtt haladás érdekében lapozzák fel a forgatókönyvben a határozati javaslatok oldalát, amely a kiküldött anyagban benne van.

Elfogadja-e a küldöttközgyulés az egyesületi tanácsi és a fotitkári beszámolót? (Igen.) Van-e, aki nem fogadja el? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki? (Nem.)

Elfogadja-e a küldöttközgyulés az ellenorzo bizottság beszámolóját? (Igen.) Tartózkodott-e valaki? (Nem.) Van-e ellenszavazat? (Nincs.)

Elfogadja-e a küldöttközgyulés az 1997. évi - tehát a tavalyi - pénzügyi beszámolót? (Igen.) Van-e tartózkodás? (Nincs.) Van-e ellenszavazat? (Nincs.) Köszönöm.

A 4. határozati javaslatot felolvasom: "A küldöttközgyűlés elfogadja az 1998. évi költségvetést, és az 50 éves jubileumi ünnepségek finanszírozásával összefüggésben jóváhagyólag tudomásul veszi a korábbi években felhalmozott nyereségtartalékok esetleges felhasználását." Aki ezzel a határozattal egyetért, kérem, szavazzon! (Megtörténik) Van-e tartózkodás? (1) Egy tartózkodás van. Van-e ellenszavazat? (Nincs.) Megállapítom, hogy túlnyomó többséggel ezt a határozatot is elfogadtuk. '

Az 5: határozati javaslatot felolvasom: "A küldöttközgyőlés kéri az újonnan megalakuló végrehajtó bizottságot, hogy az arculatformálás keretén belül megfogalmazott feladatok közül kiemelten foglalkozzék a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megfiatalításával, valamint információs bázis kialakításával és továbbfejlesztésével, valamint intenzívebb tagtoborzással, különös tekintettel a kis létszámú vállalatok szakembereinek integrálására." Aki ezzel a határozati javaslattal egyetért, kérem, hogy szavazzon! (Megtörténik.) Van-e tartózkodás? (Nincs.) Van-e ellenszavazat? (Nincs.) Megállapítom, hogy a küldöttközgyulés ezt a határozatot egyhangúlag elfogadta.

A 6. határozati javaslat következik. Meghallgattuk az alapszabály módosítására vonatkozó szóbeli kiegészítést, valamint van írásos javaslat is. Szóbeli kiegészítésében három variációt kínált a Gyula. A végrehajtó bizottság elozetes vitája és döntése alapján egy határozatot terjesztek a küldöttközgyűlés elé. Ez a határozati javaslat a következő: az önök elott írásban lévű határozati javaslat utolsó mondatát kérem kihúzni.

Felolvasom a határozati javaslatot: "Az alapszabály-módosító eloterjesztéssel kapcsolatosan a közhasznú jogállásra vonatkozó döntést részletes vizsgálat alapján az új vezetoség terjessze a következo közgyulés elé." Így szól a határozati javaslat. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! ~(Megtörténik) Van-e tartózkodás? (2) Van-e ellenszavazat? (Nincs.) Megállapítom, hogy a küldöttközgyulés 2 tartózkodás mellett, az előterjesztett határozati javaslatot határozattá emelte.

A 7. és 8. határozati javaslatot csak a szavazás után tudjuk megfogalmazni. Ezeket a határozati javaslatokat félreteszem, és folytatjuk a küldöttközgyűlés munkáját.

Elérkezett az a pillanat, amikor a négy évvel ezelőtt megválasztott és eddig funkcióban lévő Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület vezető testületeinek és tisztségviselőnek a mandátuma lejárt. A tisztségviselőknél részben járt le, mert már vannak olyan új tisztségviselők, akiket menet közben két szakosztály megválasztott, a szakosztály felhatalmazása alapján.

Szeretném a négyéves munka alapján a korábbi tisztségviselők és vezető testületek nevében megköszönni a bizalmat. Ezzel a mi tevékenységünk végéhez ért.

A tisztújító küldöttközgyűlés feladata, hogy az alapszabály szerint megválassza az új vezető testületet és a tisztségviseloket. Ennek a munkának az előkészítésére felkértük a jelölobizottságot, mely munkáját elvégezte. Megkérem Hamar Jánost, a jelölőbizottság vezetojét, elnökét, hogy számoljon be a bizottság munkájáról és tegye meg javaslatait.

A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület

XIX. Tisztújító Küldött Közgyűlésének határozatai

1. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egyesületi tanácsi és a főtitkári beszámolót

2. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az Ellenőrző Bizottság beszámolóját.

3. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1997. évi pénzügyi beszámolót.

4. A Közgyűlés elfogadta az 1998. évi költségvetést és az 50 éves jubileumi

ünnepségek finanszírozásával összefüggésben jóváhagyólag tudomásul veszi a

korábbi években felhalmozott nyereségtartalékok esetleges felhasználását.

(1 azaz egy tartózkodással).

5. A Küldött Közgyulés kéri az újonnan megalakuló Végrehajtó Bizottságot, hogy az arculatformálás keretén belül megfogalmazott feladatok közül kiemelten foglalkozzék

. a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megfiatalításával, információs bázis kialakításával és továbbfejlesztésével, valamint. intenzívebb tagtoborzással (különös tekintettel a kis létszámú vállalatok szakembereinek integrálására).

6. Az alapszabály-módosító előterjesztéssel kapcsolatosan a közhasznú jogállásra

vonatkozó döntést részletes vizsgálat alapján az új vezetőség terjessze a

következő közgyulés elé. (2 azaz két tartózkodással).

7. A Küldött Közgyűlés 1998-2002. Időszakra az alábbiak szerint megválasztotta a

PNYME vezető tisztségviselőit:

Elnök: dr. Kardos György

Főtitkár: Burger László

Ellenorzo Bizottság elnöke: Bálint Csaba tagjai: Juhász Mihály

Kastaly Beatrix' Lendvai László Szabó Ferencné

8. A Küldött Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a szakosztályi taggyűléseken, ill.

küldött közgyűléseken a szakosztályok vezetőségét az alapszabály előírásainak megfelelően megválasztották.