J e g y z o k ö n y v

a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület
2000. április 11-én (kedden), a Budapesti Műszaki Foiskola 1.emeleti tanácstermében
(Budapest III., Doberdó u. 6.) megtartott küldöttközgyűlésérol

Napirend:

A papír- és nyomdaipari felsooktatás lehetoségei a Budapesti Műszaki Foiskola megalakulásával

Eloterjeszto: dr. Erdélyi József rektor

1 Fotitkári beszámoló az 1998-2000. közötti idoszakról

Eloterjeszto: Burger László fotitkár, valamint Pesti Sándor elnök

2. Az ellenorzo bizottság beszámolója

Eloterjeszto: Bálint Csaba

3. Az Egyesület középtávú programjának koncepciója

Eloterjeszto: dr. Kardos György

Elnököl: Dr. Kardos György

Jegyzokönyvvezetok: Ipacs Tiborné és Milics Gizella
(A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége Beszédgyorsíró Szolgálatának tagjai)

Az ülés résztvevoi
A jelenléti íven szereplok.

(Az ülés kezdetének idopontja: 14 óra 00 perc)

DR. KARDOS GYÖRGY, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Igen tisztelt Küldöttközgyűlés! A két évvel ezelott megválasztott vezetés nevében sok szeretettel, tisztelettel köszöntöm a küldöttközgyűlést. Engedjék meg, hogy külön hálámat és elismerésemet fejezzem ki valamennyiünk nevében, hogy megjelenésükkel biztosították küldöttközgyűlésünk határozatképességét. Meglehetosen aggodalmasan néztek ki a létszámügyeink, de tisztelettel kell jelentenem, hogy a 64 fo határozatképességhez szükséges jelenlévovel szemben 68-an vagyunk jelen. Higgyék el, nagy megkönnyebbülés ez, hiszen az egész programunkat fejre kellett volna állítani és nem tudtunk volna gyorsan végezni, hogyha itt határozatképességbeli gondjaink származnak vagy keletkeznek.

Ezért még egyszer szeretném megköszönni a szíves jelenlétet, jó munkát kívánok önöknek. Valamennyiünk nevében tisztelettel és szeretettel szeretném üdvözölni Erdélyi József professzor urat, a Budapesti Műszaki Foiskola rektorát, vendéglátónkat, aki volt kedves és biztosította egyrészt a kultúrált körülményeket, másrészt - és ami talán fontosabb - lehetové tette valamennyiünk számára, hogy a Műszaki Foiskola munkájának megismerésével tulajdonképpen betekintést nyerjünk az Egyesület utánpótlását képezo vagy jelento bázisintézmény életébe, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a 10-15-20 év múlva rendezendo küldöttközgyűlésen jelen lévo tagok nagy része ebbol az iskolából kerül ki.

Ezzel egyidejűleg szeretném hangsúlyozni, hogy az Egyesület vezetoségének egyik kiemelt feladata az Egyesület tagságának életkor szerinti fiatalítása és ebbol a szempontból sem mindegy, hogy kétéves, közbenso küldöttközgyűlésünket a Műszaki Foiskolán tarthatjuk meg.

Engedjék meg, hogy rendes kötelességemnek tegyek eleget azzal, hogy egy levelet olvasok fel, amelyet dr. Vámos György kolléga úr írt a Közgyűlésnek.

"Kedves Közgyűlés! Kedves Kollégák! Kedves Barátaim!
Egészségi állapotom sajnos, nem teszi lehetové a részvételt a közgyűlésen. 52 esztendo után engedjék meg, hogy így is jó munkát, egészséges terveket és jó fejlodést kívánjak mind a papíripari, mind a nyomdaipari szakosztálynak, jó egészséget a következo évekre, remélve, hogy legközelebb már módomban lesz szintén jó kondícióban részt venni a munkában.
Sok üdvözlettel: dr. Vámos György."

Vámos György kolléga kórházban van ebben a pillanatban is... (Közbeszólások: Már otthon van!)... már otthon van. És ahogy ot ismerjük, vasszervezete valószínűleg le fogja küzdeni ezeket a problémákat is.

Javaslom, hogy térjünk érdemi munkánkra, a titkárság jelen lévo résztvevoit, tagjait szerettem volna megkérni még egy pontosításra, hogy hányan vagyunk, tudniillik a közgyűlés kezdetekor 68-an voltunk, mióta állok, azóta vagy nyolc-tíz kolléga megérkezett. Tehát megnyugtató a többségünk, maradjunk ennyiben, engedjék meg nekem ezt a lazaságot, hogy most nem tudom pontosan fore és darabra, hogy hányan vagyunk, biztosan határozatképesek vagyunk.

A mai küldöttközgyűlésen szóba kerülo és az általam javasolt témák esetében általában nyílt szavazásra fog sor kerülni. Ezzel együtt szeretném kérni, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a szavazatszedésben segítségemre álló kollégák megválasztásához. Két kollégát szeretnék javasolni: Csillag Ildikót és Kruslag Béla kollégákat, ok segítenének abban az esetben a szavazatszámlálásban, hogyha a népes jelenlévok szavazata körülbelül 50-50 százalék igen és nem lenne, és ilyenkor kényessé válhat a szavazás.

Azt szeretném kérni, hogy az igen tisztelt Közgyűlés szavazza meg nyílt szavazással a két szavazatszámlálót: Csillag Ildikót és Kruslag Bélát. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenpróbát kérek! (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.

A következokben szeretném a napirendi javaslatot eloterjeszteni. Az elso napirendi pontunk a papír- és nyomdaipari felsooktatás lehetoségei a Budapesti Műszaki Foiskola megalakulásával, eloterjeszto dr. Erdélyi József rektor. Erdélyi professzor úr kérte annak lehetoségét, hogy az elso napirendi pont befejezését követoen szeretné elhagyni a hadszínteret, gondolom, bokros teendoire való tekintettel ezt el tudjuk neki nézni.

A második napirendi pontként fotitkári beszámolót javaslok az 1998-2000. közötti idoszakról, amelynek eloterjesztoje Burger László, valamint a gazdálkodásra vonatkozó fejezeteknél Pesti Sándor, az Egyesület új vezetoje.

Harmadik napirendi pontunkban az ellenorzo bizottság beszámolója következne. Az eloterjeszto Bálint Csaba kolléga, és a negyedik napirendi pontunkban az Egyesület középtávú programjának koncepciójáról beszélnék röviden én, Kardos György. Kérem, hogy a napirendi javaslatot kézfeltartással, tehát a nyílt szavazás módszerével szíveskedjenek elfogadni. (Szavazás.)

Örömteli információ, hogy 81-en vagyunk, még egyszer köszönet. Nem akarom elmondani most már, de azért mégiscsak hadd utaljak arra, hogy itt létezik egy vészforgatókönyv is. Ezen vészforgatókönyv alapján ismételt létszám-ellenorzést tartottunk volna Erdélyi úr eloadását követoen, aztán beszéltem volna én, a negyedik napirendi pontot elorehoztuk volna második napirendi pontnak, utána megint megszámoltuk volna, hogy hányan vagyunk. Ezt követoen, remélhetoleg közeledve a határozatképességhez, felkértük volna Burger urat, de akkor még nem szavaztunk volna, o csak elmondta volna, hogy hogyan dolgoztunk két évig, szavazni csak akkor szavaztunk volna, ha az o beszámolója alatt megérkeztek volna még hiányzó küldöttek. (Derültség.) Nem is szólva arról, hogy az ellenorzo bizottság elnökére milyen tortúrák vártak volna, ha nem jön össze a 81 küldött kolléga. A megjelenésért még egyszer és utoljára köszönetemet szeretném kifejezni.

Megkérem Erdélyi József urat, hogy tartsa meg eloadását.

DR. ERDÉLYI JÓZSEF:
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kollégák! Tisztelt Küldöttközgyűlés! Engedjék meg, hogy a Budapesti Műszaki Foiskola vezetése, a Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki foiskolai kar vezetése nevében sok szeretettel köszöntsem önöket, és igen jó munkát kívánjak a küldöttközgyűlésnek.

Elnök úr mondta, hogy összekeveri a dolgokat, sajnos, idonként mi is keverjük, ugyanis nekünk is elég újszerű ez az egész integráció. A sajtóból, rádióból, médiákból önök értesültek arról, hogy a kormány elhatározta, hogy a sok, igen nagy számú foiskolából mindösszesen 12 állami foiskolát - 56 foiskolánk volt korábban - és a sok, 26 egyetembol 9 állami finanszírozású egyetemet hoz létre.

10

MG/11 (Erdélyi József)

Önök látják a kivetített képen a törvényeket, amelyek alapján a Bánki Donát Műszaki Foiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Foiskola és a Könnyűipari Műszaki Foiskola szándéknyilatkozatot írt alá, mely szerint egységes, integrált Budapesti Műszaki Foiskolává alakultunk 2000. január 1-jével.

El kell mondjam, ennek igen hosszú elozménye volt. Elozménye egyrészt egy önkéntes integrálódás - amirol egy picit késobb fogok szólni -, másrészt kormányhatározat alapján már tavaly júniusban létrehozták az Ideiglenes Elokészíto Testületet. Ez az Ideiglenes Elokészíto Testület gondoskodott arról, hogy a három foiskola végül is lehetoleg sérülésmentesen úgy egyesüljön, hogy egy működoképes, állami finanszírozású Budapesti Műszaki Foiskola január 1-jétol el tudjon indulni.

Nem kis feladat volt. Én megkaptam azt a dicso feladatot, hogy az Elokészíto Testület elnökeként az egész elozményt végigharcoltam a három foiskola képviseletében. Aztán egy bolondos pillanatban úgy gondoltam novemberben, hogy ha már ezt végigcsináltam, akkor megpróbálom, hátha megválasztanak rektornak. El kell mondjam, három pályázó közül végül is engem választottak. Manapság már többször sajnálom, hogy ezt megtettem, annyira bonyolult néha az élet, annyira problematikus. Errol egy kicsit késobb szintén szólni fogok.

Nézzük meg az integráció elozményeit! Gyakorlatilag 1991-ben a Bánki Donát Műszaki Foiskola, a Bolyai János Katonai Műszaki Foiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Foiskola, a Könnyűipari Műszaki Foiskola és az Ybl Miklós Műszaki Foiskola megalapította a Budapesti Politechnikum Konföderációt. Miért csináltuk ezt? Nagyon jól megvoltunk mi, mint foiskolák, önállóan, azonban abban az idoben már olyan szelek fújtak, hogy nagyobb pénzt lehetett pályázat útján nyerni akkor, ha nagyobb egység pályázott. Így ezek a foiskolák teljesen önkéntesen, baráti alapon egy júniusi estén összeültek és elhatároztuk, hogy csinálunk egy Budapesti Politechnikum Konföderációt. Sikeres volt ez a Budapesti Politechnikum Konföderáció. Az elso elnökünk dr. Farkas Tivadar mérnökezredes volt, aki azóta már vezérezredes és jelenleg is a Bolyai János Katonai Műszaki Foiskolai Kar parancsnoka, de oket nem engedték tovább velünk együttműködni. Majd az integráció során ok a Nemzetvédelmi Egyetemhez csatlakoztak.

Annyira népszerű lett a Budapesti Politechnikum Konföderáció, hogy az alapító tagokhoz a továbbiakban újabb tagok csatlakoztak, mégpedig a Gábor Dénes Informatikai Foiskola - ez egy alapítványi foiskola - mintegy 30-32 ezer hallgatóval. A Kossuth Lajos Katonai Műszaki Foiskola Szentendrérol szintén csatlakozott a Budapesti Politechnikumhoz. Ez gyakorlatilag 1998-99 elejéig nagyon harcos együttműködés volt.

A Könnyűipari Foiskola gyakorlatilag 25 millió forint pályázati pénzt nyert. Ennek alapján egy nagyon komoly környezetvédelmi laboratóriumot telepítettünk a foiskolára. A Bolyai Katonai Műszaki Foiskolán létrehoztunk egy műszaki idegen nyelvi központot, ahol idegen nyelvi vizsgáztatás, állami nyelvvizsga szintű vizsgáztatás folyt, szaktanfolyamokat készítettünk elo, illetoleg adtunk a Bolyai Foiskolán idegen nyelvbol. A Bánki foiskolán egy cad-, camlabor - ez egy számítógépes, több munkahelyes tervezo labor - létesült szintén közös pályázati pénzbol. A Kandó Foiskolán pedig egy elektronikus áramkörök számítógépes tervezésére alkalmas laibur laboratóriumot nyertünk szintén pályázati pénzekbol.

A '98-'99-es év váltásánál a kormány már elhatározta a komolyabb integrációt, ahol nem konföderáció szintű kell, hogy legyen az integráció, hanem az egységek összeolvadásával közös gazdasági irányítást kellett létrehozni, illetve közös tanulmányi osztályt, külön közös oktatási osztályt és közös központi irányítást.

Ezt az integrációt írta elo az elso ábrán felsorolt törvénysor, aminek alapján gyakorlatilag a Budapesti Műszaki Foiskola is felállt, létrejött.

Az integráció során a Budapesti Politechnikumból az Ybl Miklós Műszaki Foiskola a Szent István Egyetemhez csatlakozott, Gödöllore ment, a Bolyai János Katonai Műszaki Foiskola és a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Foiskola a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre Került. A Gábor Dénes Informatikai Foiskola önálló alapítványi foiskola maradt, hiszen a kormány nem engedte az alapítványi foiskola és az állami finanszírozású foiskola összekapcsolódását.

A következo ábrán szemléltetni szeretném, remélem, látható... Nem látható? (Közbeszólások: Nem látható!) Szomorú vagyok. A Budapesti Műszaki Foiskola struktúráját mutatnám be. Tulajdonképpen az integráció során a kormányzat öt új kart engedélyezett egész Magyarországon egyetemi és foiskolai szinten. Összesen öt kart engedélyeztek. Ebbol két kart mi kaptunk. Felhívnám a figyelmet, hogy a Bánki Donát Gépészmérnöki Foiskolai Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Foiskolai Kar, a Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki Foiskolai Kar mellett megalakult a Neumann János Informatikai Foiskolai Kar és a Keleti Károly Gazdasági Foiskolai Kar. Ezen két kar új, tehát az integráció eredményeként létrejövo kar gyakorlatilag az oktatóit a saját három, alapító foiskola keretébol kellett, hogy kigazdálkodja, hiszen mind a három foiskolán folyt informatikusképzés, mind a három foiskolán folyt műszaki menedzserképzés, tehát a két kar alapjai megvoltak.

Örömmel tájékoztatom önöket, hogy a Neumann János Informatikai Foiskolai Kar sajtóbemutatkozása holnap 14 órakor a Nemzeti Szállóban lesz igen nagy felhajtások mellett, lehet, hogy még a televízióba is belekerülünk. Örömmel tesszük ezt a bemutatkozást, hiszen ilyen informatikai jellegű oktatás ilyen színvonalon és ilyen integrált egységben máshol nem folyik.

El kell mondjam, hogy a Kandó Kálmán informatikusai iránt a világ minden részérol igen nagy volt a kereslet. Reménykedünk abban - hiszen ezek az oktatók oktatják a Neumann János Informatikai Karon is a tantárgyakat -, hogy a Neumann János Informatikai Kar a bemutatkozás után sikeresen veszi majd az akadályokat.

A Keleti Károly Kar alapítása folyamatban van. A mai napon választják meg a kari foigazgatót. Gyakorlatilag ott is kellene, hogy legyek, egy kollégát küldtem el magam helyett.

Én azt hiszem, minket gyakorlatilag a Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki kar érdekel. A következo ábra részletesen ábrázolja a Rejto Sándor Könnyűipari Kar szerkezetét. Két szóban annyit a Rejto Sándorról, hogy nem azonos a Rejto Jenovel, nem is rokona. (Derültség.) A Budapesti Műszaki Egyetem professzora volt az 1900-as években, nagy nevű professzora, aki gyakorlatilag általános mérnöki területen papírgépekkel, textilgépekkel és technológiákkal foglalkozott. Ezért döntöttünk a Rejto Sándor név mellett. Számos név merült föl, de végül is Rejto Sándor mellett kötöttünk ki.

A Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki Karon gyakorlatilag a Könnyűipari Műszaki Foiskola hagyományos szakjai és szakirányai szerepelnek. Itt gyakorlatilag három intézet alakult ki: a Bor, Textil és Ruhatechnológiai Intézet; a Médiatechnológiai Intézet és az Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézet.

20

PÉ 21 (Erdélyi József)

Számunkra talán a Média-technológiai Intézet az érdekes, hiszen itt csoportosul a nyomdaipar, a papíripar, illetoleg a csomagolás-technológiai oktatás. Ezen a néven, hogy média-technológia, elég sokat vitatkoztunk, hogy szabad-e így nevezni egy intézetet, összefogja-e ez az intézet az igazságot, az igazságot tükrözi-e. Van elektronikus média, van művészi média és azt mondtuk, hogyha ezek vannak, akkor legyen műszaki média, mégpedig média-technológia.

Végül is akadémiai nyelvész berkekben is elfogadták ezt az elnevezést, így engedélyezte a felsooktatási kormányzat a Média-technológiai Intézet elnevezését.

Egy intézetben intézeti tanszékek vannak, így megemlítem a nyomdaipari intézeti tanszéket és a csomagolás- és papírtechnológiai intézeti tanszéket. Szeretném azt elmondani, hogy nem csorbult a nyomdaipari oktatás, felháborodás volt az integráció küszöbén, különbözo nyomdász-szervezetek kifogásolták, hogy megszűnik a nyomdaipari oktatás, elnyomjuk a nyomdaipari oktatást, beolvad a nyomdaipari oktatás a papíripari, csomagolás-technológiai oktatásba. Kérem, ez nem igaz!

Megjelentek különbözo sajtóorgánumokban ezek a szövegek, el kell mondjam, hogy ez így nem igaz. Önálló lehetoség van további oktatásra, ugyanazok a kollégák - hogy mondjam - remélem, talán jobban oktatják azt az anyagot, amit korábban a nyomdaipari tanszék tett, azzal, hogy az elnevezés megváltozott, nyomdaipari intézeti tanszék lett ez a tanszék. A tanszék vezetoje dr. Emrédy Ildikó, o elnézést kér, doktori szigorlatra készül, nagyon készül, mert hamarosan meg fogjuk nyúzni doktori szigorlat ügyében és úgy érezte, hogy minden percet ki kell használni és kéri a küldöttközgyűlés elnézését, hogy nem tud ma jelen lenni. Ugyanakkor azt hiszem, tapasztalták, hogy számos nyomdász hallgató kollégánk van jelen és segíti e rendezvény szervezését.

Egyébként a Média-technológiai Intézet igazgatója jómagam vagyok, erre lehetoség van, hogy két funkciót betöltsön az ember. Az egyik helyettesem Emrédy Ildikó kollégano, tehát a nyomdaipari intézeti tanszék vezetoje. A nyomdaipari intézeti tanszéknek két szakiránya ismeretes: a nyomdatechnológiai szakirány, illetoleg a médiatechnológiai szakirány.

Megemlíteném a csomagolási és papírtechnológiai intézeti tanszéket, itt névváltozásra kell a figyelmet felhívnom, és hosszú ideig papír- és csomagolástechnológiai tanszék volt ez a tanszék. Miért változtattunk a néven? Emiatt a sajnálatos, elmúlt néhány év miatt, amikor úgy visszaesett a papíripar teljesítése is és a papíripar iránt érdeklodo hallgatók száma is, jelentosen megnott a csomagolás-technológia iránt érdeklodo hallgatók száma a tanszéken. Úgy éreztük, hogy jogszerűbb csomagolás-technológiával kezdeni a tanszék elnevezését, hiszen lényegesen nagyobb létszámban vannak csomagolás-technológus hallgatók a tanszéken.

Mint látható az ábrán, gyakorlatilag a csomagolás-technológiai szakirány és a papírtechnológiai szakirány tartozik ehhez az intézeti tanszékhez. Az intézeti tanszéket az intézetvezeto-helyettes, Borbélyné dr. Székely Éva kolléganom vezeti, önök biztosan ismerik.

Én kaptam egy olyan feladatot, hogy arról is szóljak néhány rövid szót, hogy milyen az érdeklodés a Média-technológiai Intézet iránt. Elmondom önöknek, hogy évente erre az intézetre 300-320 hallgatót veszünk fel. Mintegy hétszeres a túljelentkezés, nem árulok el titkot, ha elmondom azt, hogy a csomagolás-technológia nagyon vonzó szakirány, a nyomda igen vonzó szakirány, és ezt követi a papíripar. Azért minden évben a létszámokat fel tudjuk tölteni.

Az elso évre a jó eredményeket elért hallgatókat vesszük fel, mint mondottam, általában 300-320 ilyen hallgató van. Elindul az elso év, az elso év közös tantárgyakból áll, gyakorlatilag mind a három szakirány számára ugyanazt tanítjuk, majd az elso év végén megnézzük, hogy ki, milyen szakirányra kérte eredetileg a felvételét és milyen pontszámot ért el az elso év oktatási ideje alatt. A hozott pontszám és az elért eredmények alapján rangsorolunk és kvótákat állítunk be: nyomdász-mérnöknek felveszünk a második évre 80-100 fot, csomagolástechnológus mérnöknek szintén 80-100 fot, papiros mérnökjelöltnek felveszünk 20-30 fot. Tehát a második évet gyakorlatilag egy olyan 200-230-240 fovel folytatjuk, már szakirányi bontásban.

Tehát a nyomdászmérnökök a nyomdaipari tanszékhez, a papíros és csomagolós mérnökök a csomagolás- és papírtechnológiai tanszékhez kerülnek. Gyakorlatilag itt kezdodik a szaktárgyak jelentos számának oktatása, a második évben. A harmadik évben már többségében csak szakirányú tantárgy van.

Hogyha a hallgatóink sikeresen vették a három évet vagy a négy évet, megpróbálkozhatnak államvizsga-dolgozat írásával, szakdolgozat írásával, erre gyakorlatilag egy év áll rendelkezésre, a tanulmányaik mellett, a harmadik év szeptemberében kiadjuk a diplomatémákat. Diplomatémákat önöktol szoktunk kérni, biztosan van olyan kolléga, aki írt már erre választ nekünk. Ezeket a témákat aztán ellátjuk konzulensekkel, témavezetokkel, kiadjuk a kollégának és gyakorlatilag szeptembertol december végéig, január elejéig irodalmi felkészülést végez a hallgató, amellett, hogy tanul. Irodalmi felkészülést csinál, és januárban kezdi el a kapcsolódó kísérletes munkát vagy a foiskola laboratóriumaiban vagy a kutatóintézet laboratóriumaiban vagy konkrétan gyárakban. Mind a három eset elofordult, példa van rá. Általában azt kell mondanom, hogy sajnos, a fogadókészség a gyárak, üzemek részérol az utóbbi idoben csökkent. Itt kérném az önök segítségét, hogy azért próbáljanak utánanézni - mindenki a saját területén -, hogy hogyan lehetne ezt a fogadókészséget az elmúlt évek színvonalára visszaemelni?

A hallgató befejezi május elejéig a harmadik évet, és május közepétol gyakorlatilag június közepéig felkészül az államvizsgára, bizottság elott államvizsgát tesz és megvédi a diplomamunkáját. Tavalyelott hoztak egy olyan rendelkezést, hogy diplomát azonban csak az védhet, aki közben C-típusú középfokú nyelvvizsgát tett. Nem tudom, önöknek mond-e valamit ez a középfokú C-nyelvvizsga, nagyon komoly problémát jelent számunkra az, hogy a hallgatók középiskolai nyelvi felkészítése siralmas. Fantasztikusan gyenge, a foiskola viszont nem tud arra vállalkozni, hogy három év alatt nulla szintrol vagy igen-igen kezdo szintrol középfokú "C" állami nyelvvizsga szintre hozza fel a hallgatókat. Ebbol adódik aztán az, hogy nagyon sok jelöltünk eljut a szigorlatig, megcsinálja a záróvizsgáit, de nem védhet diplomát, mert nincs nyelvvizsgája. Ha nincs egy nyelvvizsgája, nem mehet államvizsgázni, nem védheti meg a diplomáját.

Ez a helyzet remélhetoleg javul néhány év múlva, ugyanis van egy olyan rendelkezés, hogy a középiskolákban el kell érni egy nyelvbol a középfokú nyelvvizsga-szintet az érettségivel egyidoben. Nagyon reménykedünk ebben, hogy ez hamarosan meg fog történni és akkor nálunk nem lesz probléma a diplomakiadás. Sajnos, jelenleg komoly probléma. Próbálkoztunk mi saját magunk nyelvvizsga-központot szervezni, nem túl sok eredménnyel. Most, mint Budapesti Műszaki Foiskola újrakezdtük a nyelvi vizsgáztató központ létesítését, ez komoly munka és igen sok pénz, ami nem nagyon áll rendelkezésünkre.

Milyen továbbképzési lehetoségek vannak? Én tartottam a METESZ-ben errol egy eloadást, néhány rövid sorban hadd mondjam el, hogy a teljes felsooktatási rendszer átalakulóban van.

30

MG/31 (Erdélyi József)

A középfokú oktatásból nem felvételivel lehet átkerülni a felsofokú oktatási rendszerbe, hanem van egy úgynevezett postsecunderi - vagy más néven, ahogy manapság divatos mondani, akkreditált felsofokú - szakképzés, amire jelentkezni lehet az érettségi után. Ez az akkreditált felsofokú szakképzés kétéves. Ebbol egy évet a szakközépiskolánál, illetve a középiskolánál tölt a hallgató, a másik évet a foiskolán vagy az egyetemen. Ezalatt produkál valamit, kap egy bizonyítványt arról, hogy ezt az akkreditált felsofokú szakképzést elvégezte. Ez nem technikusi diploma, egy valami, nem tudom pontosan, hogy micsoda, még nem alakult ki, de kialakulóban van. Ennek egyetlen nagy elonye, hogy felvételi nélkül bekerülhet a felsofokú oktatási intézménybe, a foiskolára vagy az egyetemre, és bizonyos kredit pontokat, tehát osztályzatokat elfogadunk, beszámítunk az elso évben. Sot vannak olyan foiskolák, ahol az elso év megegyezik az akkreditált felsofokú szakképzés második évével. Tehát így bekerülhet a középiskolából a jelölt a foiskolára, egyetemre.

Elmondtam az egyetem, illetve foiskola befejezési folyamatát. Megkapta mondjuk a diplomát a kolléga, úgy mondjuk, hogy foiskolai mérnök lett. Nem mondjuk már, hogy üzemmérnök, hanem foiskolai mérnök.

Milyen lehetoség volt ezután? Semmi. Aki ezt megcsinálta, annak lezárult a tanulási pályája, legalábbis hivatalosan. Nem volt lehetoség továbbfejlodésre, továbblépésre. Ugyanakkor minden évben ebbol a 20-30 fos csapatból, mondjuk a papíros csapatból mindig volt 1, 2, 3 olyan, nagyon értelmes kolléga, akit szerettünk volna ösztönözni arra, hogy továbbtanuljon, továbblépjen, próbáljon tudományos fokozatot szerezni. Erre hosszú évekig semmi lehetoség nem volt.

Azt mondtuk, hogy a foiskolai oktatás zsákutca, bezáródott az oktatási rendszer, további lehetoség nincs. Ugyanis az egyetemek nem vettek át soros képzésbe foiskolát végzettet, csak az elso évre, és újra kellett az egészet kezdeni. Ez egy olyan dolog, hogy elvesztegetett éveknek tűnik, ha megint elkezdek egy ötéves vegyészmérnöki kart papíros létemre, és a képzés maga nem is szakirányú. Tehát aki papíros mérnök lett, annak miért kelljen újrakezdeni és vegyészmérnökké képeznie magát?

Foiskolánk úttöro volt ezen a területen. Nagyon régen, 1982-86 környékén kerestünk együttműködo partnereket, hogy megoldjuk a soros képzést, tehát gyakorlatilag a foiskolai mérnök szakirányú diplomás mérnökké való képzését. A Műszaki Egyetemmel kezdeményeztünk, bizonyos pozitív hozzáállás volt. Rusznák professzor úr tanszéke elfogadta az összes kémiavizsgát, amit itt tett a hallgató, és gyakorlatilag a második évre, a harmadik évre beiratkozott különbözeti vizsgákkal, és így tudott továbbtanulni, de megint csak vegyészmérnökké képeztük a jelöltet.

Ekkor jött a nagy gondolat, hogy tulajdonképpen fából készül a cellulóz és cellulózból készül a papír, mi lenne, ha megkeresnénk a Soproni Egyetemet? Abban az idoben nagyon ütoképes rektori csapat volt Sopronban. Nagyon pozitívan álltak a dologhoz, és elindítottuk a kiegészíto képzés szervezését a Soproni Egyetemmel együttműködve. Nem akarom ecsetelni, nagyon sok probléma, nagyon sok zűr volt menet közben, sok betartás, ellenállás volt úgy a minisztérium, mint a Soproni Egyetem régi professzorai részérol, hiszen ezek a régi professzorok azt mondták, hogy ugyan, mit tud az a foiskolás, miért vegyük mi át ide soros képzésbe? Mi jó van ebbol nekünk? Kérem, ezek a hangok érdekes módon az elso nagyon jó csapat vizsgái során csöndben elhaltak. 36 kolléga végzett az elso évfolyamon, mind a 36 - legalábbis nagyon sokan, akikrol tudok - az ipar vezeto szakemberei, és nagyon jól megállták helyüket a kiegészíto képzésben. Megalapozták ennek a kiegészíto képzésnek a létjogosultságát, illetve megbecsülését a Soproni Egyetemen is.

Azóta folyamatosan megy ez a kiegészíto képzés. Kiterjesztettük ezt a képzést, teljesen szabálytalanul, a papír vonalon túlmenoen a nyomdára, a csomagolástechnológiára, majd négy évvel ezelott elkezdodött a teljes könnyűipari spektrum kialakítása, illetve továbbképzése, ami után kaptunk egy fegyelmit a minisztériumból, hiszen jött egy olyan törvény, mely szerint csak az az egyetem csinálhat kiegészíto képzést, ahol a nappali alapképzés is akkreditált, tehát engedélyezett. A fegyelmit szépen zsebre tettük, és nyugodtan folytattuk és folytatjuk tovább ezt a képzést napjainkban is azzal, hogy elkezdtük a teljes könnyűipari spektrum nappali képzésének az akkreditáltatását a Soproni Egyetem és a Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki Foiskolai Kar együttműködésével. Ez egy kooperatív képzés. Mi nem érvényesülünk a Soproni Egyetem alapozó tárgyai nélkül, a Soproni Egyetem pedig nem érvényesül a mi szakismereti képzésünk nélkül.

Én nagyon reménykedem, hogy ebben az évben a Magyar Akkreditációs Bizottság megadja az engedélyt arra, hogy ezt a nappali képzést elindíthassuk. Ez egy nagyon kis létszámú nappali képzés, néhány fot jelent. Összesen talán 10-15 fot a teljes könnyűipari spektrumból, azonban ez biztosítja azt, hogy a foiskolásoknak nem lesz zsákutca a Könnyűipari Karon kapott diploma, hanem így tovább tudnak lépni az egyetemi oklevél irányában.

Örömmel mondom el önöknek, hogy ennek a képzésnek már olyan eredményei is vannak, hogy a végzettjeink közül számosan már a PhD-fokozatért, tehát a tudományos fokozatért hajtanak. Önök tudják, hogy a kandidátusi fokozat, mint tudományos fokozat, megszűnt, az egyetemi doktori elso tudományos cím megszűnt. E ketto helyett, talán a kandidátus szinten emlegetik a PhD-képzést. Ezt követoen lehet akadémiai doktorátust csinálni, de ez hosszú út és kemény munka.

A PhD-képzés a Soproni Egyetemmel együttműködve történik szintén, tehát a tudományos fokozatért megy a hajtás, a Soproni Egyetemmel együttműködve.

Azt tudom mondani, hogy ebben az évben lesz egy vagy két papíros kolléga, aki várhatóan megkapja a PhD-t. Ketten lemorzsolódtak, foiskolát végzett, utána egyetemet végzett kolléga, kollégano. Szépen megcsinálták a három évet, letették az összes doktori szigorlatot, aztán valahonnan kaptak egy nagyon jó állásajánlatot, és úgy ott hagyták a tudományos területet, hogy szegényeknek a nyomát sem találjuk.

Minden évben egy-két embert beiskolázunk PhD-képzésre. Hozzá kell tegyem, nem túl vonzó a tudományos továbbképzés, hiszen 36 ezer forint ösztöndíjat kap a nappali PhD-s. Tessék belegondolni, foleg, ha család is van: mit lehet ebbol csinálni? Ennek ellenére azt kell, mondjam, sikeresnek tekintheto a tudományos képzés együttműködése a Soproni Egyetemmel. Meg kell említenünk, hogy hasonló PhD-képzésben együttműködünk a Budapesti Műszaki Egyetemmel, és szintén PhD-képzés pedagógiai vonalon is történik, ahol szintén tanulnak már kollégáink, kolléganoink. Milyen az érdeklodés, hány fo jelentkezett? Nagyjából szóltam róla. Kétszeres, két és félszeres a túljelentkezés, elsosorban a csomagolási és a nyomdaipari területre.

A végzett hallgatóink létszámáról kellene talán szólni. A papíros képzésben gyakorlatilag évente 6-8 mérnöki diplomát, csomagolós területen 30-32 mérnöki diplomát adunk ki. Nyomdász területen szintén 30-40 mérnöki diploma kerül kiadásra évente.

Az elhelyezkedésrol: önök biztosan jobban tudják, mint én, ezek a mérnökök gyakorlati munka végzésére alkalmazhatók abban a pillanatban, hogy belépnek a gyár területére, nem kell 1-2 évig tréningezni velük, mint ahogyan általában az okleveles mérnökökkel szoktuk, nem kell Bolyai-iskola. Belépnek és dolgoznak. Nagy az érdeklodés, azt kell, mondjam, elsosorban a csomagolástechnológus mérnökeink iránt. Példaként elmondom, hogy a Tungsram céggel olyan megállapodásunk van, hogy évente 4-5 embert visznek el nagyon komoly kezdo fizetésért és nagyon-nagyon komoly elorejutási lehetoséggel.

40

PÉ 41 (Erdélyi József)

Megemlíteném talán, hogy a kezdo fizetés 150 ezer forint környékén van, egy év után ez eléri a 300 ezret is. Nyomdászaink közül pedig van olyan, aki egy év után 400 ezer forintot keres. Hihetetlen akkor, hogyha elmondom önöknek, hogy a velem egykorú, jó gépészmérnök docens a tanszéken 67 ezer forint bruttó pénzt kap, doktorált ember egyébként.

Ilyen fizetési viszonyok mellett nagyon nehéz itt az oktatók megtartása, hiszen aki itt oktat, az vagy hobbyból csinálja vagy megengedheti magának, hogy itt oktat. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a hangulatunk bizakodó, a kormányzat elmondta, hogy most egy új törvényi rendelkezést dolgoz ki, melyben az egyetemi tanár fizetése akadémiai doktori fokozattal már elérheti a 250 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a foiskolai tanársegéd fizetése - kello gyakorlat után természetesen - elérheti a 70-80 ezer forintot.

No, nem azért mondom, hogy itt sírjanak ezen, bennünk megvan a remény, hogy javulni fog a helyzet, mi azért dolgozunk, hogy megfelelo színvonalú szakembereket képezzünk. Azt kérem önöktol, hogy tartsuk a kapcsolatot, legyen visszajelzés, akár a METESZ-en keresztül, akár a foiskolához egyenest, hogy hogyan vannak önök megelégedve a nálunk végzettekkel, mit látnak javítandónak ezen a területen, és mi azt hiszem, az együttműködés során alakítani tudjuk úgy az oktatott anyagot, mint a követelményszinteket.

Nagyon köszönöm a türelmüket, köszönöm, hogy ilyen szép számban eljöttek - bár ez választmány, el kell hogy jöjjenek -, és azt köszönöm még egyszer, hogy lehetové tették, hogy elmondjam a Budapesti Műszaki Foiskoláról, illetoleg a Rejto Sándor Könnyűipari Mérnöki Karról ezeket a tényeket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Valamennyiünk nevében szeretném megköszönni Erdélyi professzor úrnak, a Budapesti Műszaki Foiskola rektorának tartalmas eloadását, és szeretném megkérdezni, hogy van-e kérdés vagy hozzászólás az elhangzottakhoz? (Nincs jelzés.)

Amennyiben nincs, professzor úr kérte, hogy mivel egy kis ideje még van a velünk maradásra, engedélyezzük neki az ittmaradást. Még egyszer megköszönjük a tartalmas ismertetot. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a következo napirendi pontokban már határozathozatalra fog sor kerülni és abbéli örömömben, hogy a küldöttközgyűlés határozatképesen össze tudott állni, elfeledkeztem a jegyzokönyv készítésének metodikájáról. Ezért szeretném pótolni ebbéli mulasztásomat.

A Közgyűlés jegyzokönyvének elkészítését a Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége végzi, o kapott megbízást. Két fo független gyorsíró egymást folyamatosan váltva, illetve kisegítve készíti a helyszínen a jegyzokönyvet, majd a kész jegyzokönyvet hét munkanap után bocsátja rendelkezésünkre. Ezt a jegyzokönyvet természetesen ugyanúgy, mint rendesen, hitelesíteni kell. A hitelesítésre javaslom dr. Ambrus Sándor és Modok Balázs kolléga urakat, akiket viszont meg kell szavaznunk. Szeretném kérni az igen tisztelt közgyűlés véleményét. (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Folytassuk munkánkat. Szeretném a második napirendi pontunk keretén belül felkérni Burger László fotitkár urat és Pesti Sándor ügyvezeto urat az 1998-2000. között eltelt idoszak munkájának ismertetésére. Ugyanakkor azt szeretném javasolni az igen tisztelt Közgyűlés felé, hogy a következo napirendi pontoknál, miután szorosan összefüggenek egymással, napirendi pontonként ne tartsunk külön vitát, hanem a három napirendi pont után együtt legyen hozzászólás és vita. Köszönöm szépen. Tessék

!BURGER LÁSZLÓ: Egy kis türelmet kérünk a technika átállításához. (Rövid szünet, amíg beállítják a számítógépet az eloadás illusztrálására.)

Tisztelt Kolléganok! Tisztelt Kollégák!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm önöket a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület XX. közgyűlése alkalmával, amelyen tisztem és feladatom, hogy az elmúlt két év munkájáról, annak trendjeirol, elképzeléseirol, megvalósult szervezéseirol és egyéb tevékenységérol önöknek képet adjak.

A feladatunk az volt, hogy a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület munkáját folyamatában biztosítsuk, majd két évvel ezelott azt a tisztességet kaptuk, hogy vezethettük az elgondolást, a munkát. Az egyesületünk működésének legfontosabb rendezoelvei a nyílt és önkéntes társulás volt, senkit nem kényszerítettünk, nem is tudunk kényszeríteni, és egyetlenegy szervezetet nem tudtunk kényszeríteni arra, hogy belépjen hozzánk. Azt, hogy önök itt ülnek, azt, hogy önöket választották azok a kollégáink, akik az egyesület gondolata mentén élni és fejlodni szeretnének, ez egy lehetoség volt számunkra. Az egyesület egy nonprofit szervezet, nem az a célunk, hogy nyereséget érjünk el, hanem az a célunk, hogy munkánkat, létünket és céljaink megvalósulását finanszírozzuk és ennek érdekében tevékenységünket fejtsük ki.

50

MG/51 (Burger László)

Az Egyesület szakmai jellegű testület. Azt a nemes és igazán elismerésre méltó feladatot szeretnénk a foiskolai, egyetemi kor után, talán a szakmai iskolák után is megvalósítani, hogy egymást okítjuk, tanítjuk, hogy azokat a kollégákat tanítjuk, akik a rendszerváltás után nyomdászatot, a papíripar egyes ágait vagy a hozzá kapcsolódó iparágakat választották életpályájuknak. Oket próbáljuk szakmai kultúrára, etikára és életre nevelni. Egyesületünk nem politizál. Ezt nem akarom tovább ragozni. Nem politizál, pont.

Szeretnénk folyamatosan megújulni. Ez jelenti azt, hogy az egyesületünkön belül - én úgy fogalmaztam kollégáimnak - vállalkozunk arra, hogy új gondolatokat megvalósítsunk, vállalkozunk arra, hogy adott esetben két szirt között hajózva próbáljuk meg az újat életre hozni és próbáljuk eredményre vinni gondolatainkat. Ebben a mondatban, ebben a gondolatban benne rejtozik, hogy túlnyomó többségben eredményesen. Van, ami nem sikerült.

Szervezeti egységeink, a szakosztályok területi csoportokban dolgoznak, üzemi csoportokban vagy önállóan szervezendo, szervezett csoportokban. Szakmaközi és munkaközi bizottságaink vannak, akik eredményesen teszik a munkájukat, és van egy titkárság, aki a hátteret biztosítja, aki biztosítja mindazt a feltételt, hogy most mi együtt tudjunk dolgozni, de akár azt is, hogy valaki egy eloadást tudjon szervezni az általa érdekesnek talált témában.

Tagjaink műszaki, gazdasági, kereskedelmi információikkal rendelkeznek. Mi az eddigi tevékenységünk során megállapíthattuk, hogy tevékenységünk elsosorban a műszaki információáramlás mentén van. Nagyon kevés gazdasági tevékenységet végzünk. A kereskedelmi tevékenységekkel szinte elenyészo, hogy foglalkozna az Egyesület.

Mind a két, utóbb említett terület olyan terület, ahol eredményeket látunk még magunk elott, amiket el kellene érni, de egyáltalán talajt kellene fogni, el kellene kezdeni ezen a területen dolgozni.

Engedjék meg, hogy ezt az alkalmat is felhasználjam arra, hogy buzdítsam önöket, és önökön keresztül azokat a kollégákat, akik gazdasági, kereskedelmi területen tevékenykednek, hogy munkájukkal és a közös gondolat érdekében kifejlesztett elhivatottságérzetükkel ezen a területen dolgozzanak. Feladatunk az információ gyűjtése, feldolgozása, továbbítása, amit elsosorban - nyomdászok vagyunk - az írott sajtón keresztül valósítunk meg, de egyre jobban megtaláljuk a technikát, technológiát ahhoz, hogy az elektronikus információáramlást is továbbvigyük.

Feladatunk és eredményeink vannak az oktatás és képzés területén. Én azt hiszem, igazán büszkék lehetünk arra az újraéledo tevékenységünkre, mely szerint szakmát tanítunk, mely szerint például flexográfiával foglalkoztunk, mely szerint például a könyvkötészet szakmai kérdéseivel foglalkozunk és az összes többivel.

Hagyományvédelmi feladatunk. Itt nem tudunk határt szabni, mi a hagyomány. Annak örülünk, ha vannak közöttünk olyan kollégák, akik szeretik, tisztelik az elodök munkáját és eredményeit, és azt közös tudásunkban tartják.

Szakmai érdekeink védelmét is feladatul tűztük ki. Én azt hiszem, van elég sok olyan közös szakmai érdekünk, amelyre - és ez a gondolat talán még vissza fog térni másutt - a kamarai mozgalom vagy akár a szakszövetségi mozgalom nem tudott megoldást ajánlani. Ezen szakmai érdekeket, ha más nem, kénytelenek vagyunk felsorolni és szem elott tartva megpróbálunk egy-egy megvalósítási gondolatsort önök elé tárni.

Nemzetközi kapcsolatainkban a magyar nyomdászok hírnevét, a magyar papíripar hírnevét, a restaurálás elismertségét nemzetközi szinten is próbáljuk ismertté tenni, egyre jobban ismertté tenni, és érdekeinket ezeken a területeken is védeni.

A szaklapok és szakirodalom területén saját kiadású a hagyományosan magyar grafika és a papíripar. Ezen túl elindítottuk a saját hírkiadásunkat vagy hírharsonánkat, a Fekete és Fehér Mívességet, és alkalmi kiadványokkal és tanfolyami jegyzetekkel próbáljuk kollégáinkat és az érdekvédoket ellátni.

A szaklapok és a szakirodalom területén az a tevékenység, ahol vásárolunk, cserélünk könyveket, lapokat és rendelkezésre bocsátjuk az egyes tagok számára, ez is egy jelentos és fontos terület.

Szakmai rendezvényeink, konferenciák, szimpóziumok, találkozók, bemutatók. Azt hiszem, mindenki a saját területén fel tud sorolni egy egész sort, hogy milyen szimpóziumok, konferenciák és bemutatók voltak.

Szakmai képzés, szakértoi tevékenység. Nem egyszer kérik fel az egyesület tagjait arra, hogy szakértoként fungáljanak, és mondják ki a szakmai igazságot.

Nagyon fontos és eredményes a szakmai tanulmányutak szervezése, ahol horizontot nyithatunk saját tudásunkra, és talán képviseljük is saját szakmánkat.

Eredményeket értünk el a munkaero-közvetítés területén. Nem kimondottan műszaki feladat, de adott volt a lehetoség. Volt egy kereslet ez iránt. Én azt hiszem, nemcsak a titkárság munkatársai, hanem azok a kollégáink, akik ebben részt vesznek, elismerést érdemlo munkát végeznek.

Megkezdtünk egy exportfejlesztési, egy exportpiac-kutatási és -fejlesztési munkát, szintén a Műszaki Egyesület keretein belül, amelyre meghirdettünk egy tanfolyamsorozatot. Mintegy 80 jelentkezo közül május elején valamikor a sógoroknál, a szomszéd várban a magyar nyomdaipar eredményeit ki fogjuk állítani, és bemutatkozik a magyar nyomdaipar egy része, egy szelete a 2000. évben. És most már nemcsak az van, hogy megnézzük, mit tudnak az osztrákok meg a németek, hanem mi is lehessünk büszkék arra, hogy mi mit tudunk.

60

PÉ 61 (Burger László)

Az egyesület gazdálkodása kapcsán engedjék meg, hogy csak globális számokról és trendekrol beszéljek. Az egyesület bevételei mintegy 100 millió forint körül voltak, ebbol a működési bevétel 9 millió 500 ezer forint, és 99 millió forint volt a saját tevékenységi bevétel, amelyet az egyesület egyes dolgozói és a titkársága munkáján keresztül realizáltunk. Megoszlásában szabadjon bemutatni, hogy a bevételi megoszlás: működési bevételek, ezek elsosorban a tagdíjakból és a jogi tagdíjakból származnak, és a saját tevékenység, a különbözo szervezések által mintegy 91 százalékos volt.

Az egyesületünk alkalmazottakat - mondhatni - foglalkoztat, majdnem azt mondtam, hogy tart, de nem igaz, foglalkoztatunk, együtt dolgozunk, mintegy 35 millió forint/fo árbevétellel, átlagot számolva. Azt hiszem, hogy igen sok gazdasági egység számára ez egy igazán szép eredmény lenne, a 35 millió forint/fo.

Az egyesület bevételeinek megoszlása: az egyéni tagdíjak, jogi tagdíjak, személyi jövedelemadó egy százaléka - természetesen csak azoké, akik felajánlják ezt -, a pályázatok, egyéb bevételek és az önálló tevékenység bevételei.

Az 1999. éves terv pozitív gazdálkodást tűzött ki célul. El kell önöknek mondani, hogy ráfizetéses volt a Fekete, Fehér Mívesség lap végelszámolása és a papíripari lap végelszámolása. A pontosabb elszámolást az ügyvezetoi beszámoló tartalmazza majd, az én javaslatom, amelyet szeretnék önök elé terjeszteni, az, hogy 2000-ig türelmi idot hagyjunk ezen tevékenységeknek, hogy legalábbis a nulla szintig eljussanak, hogy ráfizetés ne legyen, és utána a legrosszabb esetben, hogyha ez negatív hatással lenne az egyesület gazdasági életére, a jelzett tevékenységeket szüneteltessük. Kérem, hogy a vitában erre térjünk vissza.

1998-ban 39 rendezvényünk volt, ezekbol a legnagyobbakat emelném ki: az 50 éves szimpóziumunk, amelyen 520 fo jelent meg, a nyomdász vándorgyűlés 350 fovel, a fehér mívesség napja 155 fovel és az ofszet-nyomtatási szimpózium 110 fovel. Csak a legnagyobbakat emeltem ki.

1999-ben mintegy 45 rendezvényrol adhatunk számot, a nyomdász vándorgyűlés 345 fovel, a papírfeldolgozó napok 160 fovel, a könyvkötok szimpóziuma 121 fovel és a papíripari kutatóintézet 50 éves jubileuma 110 fovel zárult vagy került megrendezésre. Mint ahogy látják, itt a rendezvények számában egy fejlodést tudunk felmutatni.

1998-ban hét hazai helyszínen, nyolc külföldi úticéllal tevékenykedett egyesületünk. Ráadásnak a PRINTEXPO volt, szerény PRINTEXPO-t tudtunk '98-ban prezentálni. El kell mondjam önöknek, hogy megállapítottuk azt, hogy az egyesületnek a PRINTEXPO-n való megjelenése eredményes volt. Mi azt vettük észre, hogy a kollégák felkeresték, hogy a kollégák számára egy lehetoség volt egy gondolatcserére, ismereteik kibovítésére és a kapcsolatok kiépítésére.

1999-ben 15 hazai helyszínen tevékenykedtünk, 13 külföldi úticéllal, és ebben az évben is, tehát '99-ben már önálló standdal jelentünk meg és szabadjon úgy fogalmazni, hogy nemcsak számaiban teljesítettünk többet, hanem talán lehet úgy fogalmazni, hogy eredményesebben is, amely mutatta azt, hogy bizony, a PRINTEXPO-n, az egyesület standján szinte délelott, délután volt program, szervezett program. Hol a hagyományépítokkel találkoztunk, hol a kitüntetettekkel, hol az ofszet-technológiában járatosokkal, mindig volt valami, az a bizonyos két cintányér összecsörrent, amiért érdemes volt odamenni, és amiért úgymond a szomszédok nem igazán néztek jó szemmel, hogy itt mindig van valami tumultus.

A jogi tagsági viszony mennyiségi megoszlása. Mint ahogy önök is tudják, az évek során a jogi tagsági viszony elsosorban azért jött létre, hogy egy-egy gazdasági szervezetet is be tudjunk vonni az egyesület finanszírozásába. Úgy alakult a sor, hogy 89 taggal mintegy 75 százalékos a nyomdaipari szakosztály a jogi tagok összlétszámában. Ennyit jelent a nyomdaipari szakosztály, a papíripari szakosztály 18, a restaurátor- szakosztályunk egy taggal, míg a papírkereskedo szakosztály tíz taggal jelent meg.

Azt hiszem, az, hogy a nyomdaipari szakosztálynak ilyen szép számú a jogi tagsági megjelenése, azt gondolom, hogy elsosorban a fejlodést, fejlesztést ezen a területen lehet folytatni, mert nincs nyomda Magyarországon, mintegy 3-4 ezer cég van bejegyezve, tehát itt lehet még fejlodni. A restaurátor-szakosztályba - a Széchenyi könyvtár ott van - nem hiszem, hogy több száz restaurátor cég jelentkezne, de a nyomdászoknál igenis, lehetne. Én azt fogalmazom meg, hogy itt látunk célokat, ezen a területen kell és lehet továbblépni.

A jogi tagsági viszonnyal kapcsolatban bizonyos problémák merülnek fel, ezek olyan problémák, amelyeket szeretnénk rendezni, megoldani, a tagdíjak és a jogi tagsági viszonynak az összhangba hozatalát. Egy jogi tagsági viszony legyen független attól, hogy milyen eredményes vagy eredménytelen a gazdasági szervezet, vagy legyen a nagyságtól függo, hogy aki háromszor akkora, fizessen nekünk háromszor akkori tagsági díjat? Igen vagy sem? A jogosultságok melyek lennének ezen a jogi tagsági viszonyon, mert úgy gondoljuk, hogyha valaki minket támogat, annak az egyesület életében, ha nem is túlsúlyosan, de legalábbis hangja lehessen.

És elvárásaink is volnának azzal, hogy aki a jogi tagsági viszonnyal él, tole szeretnénk kapni valamit. Közösségben a tagok szeretnének kapni valamit, nem a titkárság, nem az iroda és legutoljára szólva nem a vezetoség, hanem mi abban reménykedünk, hogy a jogi tagok, a rendes tagok számára is valamit nyújtana.

Tehát nem szeretnénk az egészet egy átutalássá degradálni. A jogi tagság csak annyi, hogy most kérünk szépen 50 ezer forintot, bár egyes vélemények szerint ez lényegesen kisebb, mint mondjuk a nyomdászatban a szakmai szövetségi tagdíj, amire bizony talán még egy nullával is többet kívánnak beszedni.

Az iparban és a gazdaságban végbement változások az egyesület szerepét és lehetoségét is megváltoztatják, kezdjük úgy érezni, hogy egyre több feladatunk lehetne, nekünk, mint egyesületnek. Különösen akkor, ha a kamarai tevékenység szeptemberben tényleg megszűnik, bizonyára lesznek olyan területek, ahol mi tudnánk érdeket képviselni. Ez a közgyűléstol, a VB-tol függ, hogy ilyen javaslatokkal önök elé járulhatunk-e, egyáltalán a mi alaptevékenységünkbe, mint műszaki egyesület tevékenységébe be kell-e ezt venni, lehet-e ezt bevenni, vagy csak maradjunk meg az oktatás szintjén?

Ezen dolgozunk és adott fórumokon megtesszük javaslatainkat. Igény volt a tagsági viszony egységes és áttekintheto feltételrendszerére, ennek a legegyszerűbb példája az volt, hogy vannak olyan rendezvényeink, ahol nem egy olyan kolléga jelent meg, aki nem tanult. Nem baj, de legyen köztünk, lépjen be a tagság közé, élvezze annak elonyét.

70

MG/71 (Burger László)

1989-99 jelentosebb szervezési eredményei vagy egyáltalán törekvései voltak: a taglétszám, a jogi tagok számának növelése, a műszaki tudás terjesztésének fejlesztése, a Magyar Grafika, Papíripar szerkesztoségének és szerkesztoségi munkájának a megújítása, valamint a Fekete, Fehér Mívesség című lap megindítása. Én azt hiszem, mindegyikrol úgy számolhatok be, hogy eredményesen sikerült megoldani ezeket a magunk elé tűzött célokat.

Ügyvezetésünk megújult, a titkársági munkákat fejlesztjük, elektronizáljuk, a modern idok hangját és gyakorlatát átvesszük. A marketing munkával szeretnénk a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület tevékenységét integrálni a mindennapi ipari életben is.

Szólnom kell a Heltai Alapítványról. Itt van egy rendezetlen helyzetünk, amirol önöknek be kell számolnunk. Jogi lépéseken keresztül az alapítvány működési szünetét szeretnénk megszüntetni. Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor egyszer csak széttártuk a kezünket és az volt az az állapot, hogy van az alapítvány, vagy nincs az alapítvány, a működési szünetében. Ezen szeretnénk változtatni. Oszintén: nehezebben megy, mint egy kapcsoló átbillentése, de nagyobb is a cél és érdemes ezért a célért dolgoznunk, hogy ezt a szünetet megszüntessük. A feladatot a végrehajtó bizottság, az ellenorzo bizottság és az elnökünk aktív részvételével próbáljuk megoldani.

Szeretnék utolsó gondolatsorommal önöknek olyan vállalkozást bemutatni, hogy a DRUPA 2000 düsseldorfi kiállításon szeretnénk standdal megjelenni. Illetve már eldöntöttünk, hogy nemcsak szeretnénk, hanem fogunk is, már eldolt. Az egyik problémánk éppen azért van, mert a múlt évben már eldöntöttük, de csak most lesz, és nem hittek nekünk, hogy mi, magyarok egy évig is élünk, magyarán: eloleget kértek. Ilyen bizalmatlan a helyzet túl a Lajtán. A lényeg az, hogy szeretnénk a DRUPA-n úgy megjelenni, hogy egy magyar sziget legyen. Az én tudomásom szerint egyedülálló a magyarországi képviselet. Különösen az a képviselet, hogy egy önszervezodo társadalmi szervezet jelenik meg. Ennek az összes nehézségével, bajával nem is merem remélni, hogy júniusban azt mondhatjuk, hogy az összes eredményével és jó eredményével.

Célunk az, hogy informálódjunk, célunk, hogy tagságunk ott egy szigetet találjon, meg tudjon pihenni. Bizonyára sokan emlékeznek a kollégák közül arra, hogy voltak bizonyos - még az elozo rendszerben - nyugati cégek, akik azt mondták a magyar kilátogatónak, hogy jó, rakd csak le a kabátodat, rakd le a táskádat, járjál körbe, ide vissza tudsz jönni. Valami ilyesmit szeretnénk önöknek, magunknak biztosítani.

Szeretnénk találkozni is egymással. Az az érdekes gyakorlatunk, tapasztalatunk van, hogy ott könnyebben megnyílnak még a konkurenciák is egymás felé. Szeretnénk ismerkedni külföldiekkel, szinte önmagunkkal is, és tapasztalatot cserélni. Erre a munkára is meghívjuk önöket. Ez egy olyan munka, amit eloször csinálunk. Szeretnénk eredményesen befejezni.

Köszönöm az önök figyelmét, köszönöm azt, hogy meghallgatták a beszámolómat.

Kérem Pesti Sándor kollégámat, hogy folytassa a beszámolót! Várom a kérdéseiket. Köszönöm szépen. (Taps.)

PESTI SÁNDOR: Kedves Kollégák! Kedves Tagtársak! Mindenekelott elnézést kérek, tolem szokatlan módon alig van hangom. Igyekszem rövidebbre is fogni ezáltal, sokak örömére. Ennek ellenére szeretném elmondani a mondanivalómat. Annak ellenére, hogy rekedt vagyok, remélem, hogy hátul is hallják a kedves kollégák.

Az én tisztem egy speciális munkamegosztás kapcsán, hogy a gazdálkodásról részleteket mondjak és mélyebben tájékoztatást kapjon a tisztelt küldöttközgyűlés. Ennek nagy örömmel teszek eleget annak ellenére, hogy ilyen helyzetben még nem voltam az elmúlt években, hogy most egy olyan gazdálkodásról kell számot adni, ami tulajdonképpen egy pozitív és eredményes gazdálkodás, ugyanakkor a mérlege szerint veszteséget mutat. Azt elorebocsátom, hogy az Egyesület életében ez nem érzodött és nem is érzodik, ezt a gazdálkodó emberek tudják a mérleg szerinti dologban és a pénzügyi vonalon. Némileg ez is mögötte van, hogy kicsit késobb kaptam én személy szerint is, mint ügyvezeto, észbe, hogy bizonyos dolgokat le kéne állítani, ami a veszteségeket termelik, és bizonyos folyamatokat, amik az eredményt hozzák, jobban fel kéne erosíteni.

Fotitkár úr már szólt az adatokról, illetve bizonyos számokat közölt. Hozzáteszem, hogy 3 nap alatt minimális változás volt benne. Ez pedig azért van, mint leírtuk - a következo anyagban lesz benne -, hogy az egyesület könyvelését a METESZ pénzügyi osztály végzi, hasonlóan 32 vagy 33 más tagegyesülethez. Elsosorban azért vagyunk ilyen kapcsolatban, nemcsak a hagyományok miatt, mert emberemlékezet óta ok készítették, hanem azért is, mert az egyesületi gazdálkodás más, mint a gazdasági egységek gazdálkodása, és ezen a vonalon ok sokkal felkészültebbek. Egy nagyon jó informatív kapcsolatuk van a különbözo hatóságokkal, intézményekkel.Ideértve az adóhivatalt is és a különbözo törvényhozó rendszereket és a törvényalkalmazó egyéb hatóságokat, intézményeket.

Miután májusra kell a mérlegnek elkészülni, ez a végleges szám, amit én mondok, két nap alatt 2 milliót változott. A 106 milliónál ez minimális eltérés, de az egy pár nappal korábbi adat volt. Közben a számellenorzo bizottság is átnézte a mérleget. Ez, ha nem is egy auditált, de egy abszolút pontos adat. Minimális eltérés van. 10 millió 157 ezer forint a működési bevétel, 96 millió 473 ezer a saját tevékenység bevétele.

Itt már elore kell bocsátanom, hogy bizonyos értelmezési kérdések az elmúlt években is vitaalapot képeztek például a VB-üléseken belül. Most sem egyértelmű, de azt hiszem, ez az a kérdés, amit talán sohasem lehet eldönteni, hogy egy műszaki egyesület esetében melyik az a kiadás vagy melyik az a tevékenység, ami egyértelműen az egyesület célját, működését szolgálja, és véletlenül sem szolgálja mondjuk azt a célt, hogy x tagunknak abból a saját vállalkozásán vagy munkahelyén valamilyen egyéb járulékos haszna lesz.

Ez a kérdés egy kicsit érintve volt, amikor a közhasznúságról tárgyaltunk és a közhasznúság elfogadása vagy elvetése mellett különbözo érvek elhangzottak, és végül is nem lett közhasznú az egyesület.

80

PÉ 81 (Pesti Sándor)

Többek között azért nem, mert olyan megkötések vannak a közhasznúság esetén és olyan költségek vannak hozzá - ezt csak zárójelben teszem hozzá, mert a költség egy fontos tétel lesz a késobbiekben -, tehát olyan megkötései és olyan költségvonzatai lesznek a közhasznúságnak, amit a mi egyesületünkkel, a mi működésünkkel - ami azt hiszem, a tagság megelégedésére szolgáló működés - nem célszerű vagy nem tudtunk volna vállalni. Tehát nagy valószínűséggel finanszírozhatatlanná vált volna az egyesület.

Tehát ha mondjuk egy oktatás üzleti vállalkozásban történik, hogyha gépmestereket továbbképzek, hogy az a tag érdekeit szolgálja, ez most egy kézenfekvo dolog, de nagyon sok olyan apró eset van, amikor bizony, nehéz megítélni, hogy az egyesület működését szolgálja vagy pedig az egyesületnek azt a fajta vállalkozását, hogy a bevételekbol tudja finanszírozni a többit.

A szám egy százalékot változott, tehát 10 százalék és 90 százalék a megoszlás a ketto között. Ennek a struktúrája ez a bizonyos 106 millió, amit már elmondtam, nem akarom megismételni. Azt hiszem, az összetétel fenn volt az ábrán is, úgyhogy én itt továbblépnék. Ez az a bizonyos másik oldal, tehát a kiadási oldal, ahol a működési jellegű kiadások vannak, és ha jól emlékszünk, az egy nagyságrenddel kisebb szám volt, tehát a bevételek és a kiadások között jelentos eltérés van. Alapvetoen ezért végez minden egyesület, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület is úgymond vállalkozási tevékenységet, hogy ezt finanszírozni tudja.

Abban az esetben természetesen a tagdíjakból vagy állami pénzekbol vagy egyéb forrásból ezt a működést finanszírozni lehetne, akkor elvileg elhagyhatnánk a vállalkozási tevékenységet. Tehát kérdezem én, hogy azok a rendezvényeink, amelyek most vállalkozásban mennek, természetesen a fedezeti oldalról az alapműködést szolgálják, de működhetne-e az egyesület ezek nélkül? Nyilvánvalóan nem, mert ezek egyszerűen számszaki, könyvelési különbségek.

Tehát 17 százalék az, ami a cél szerinti működés és 83 százalék... tehát lényeges, 10-17 százalék és 90-83 százalék az a megoszlás. Most értünk az elmúlt pár tabló összevetéséhez, az egyesület gazdálkodásához, ahol a '99. évi eredmény egy sokkoló szám mindenkinek, számomra is még mindig, hozzáteszem, pedig én nem most látom eloször, és jól megnézem. Ez majdnem 3 millió forint, amit egy gazdálkodó, tehát egy gazdasági életben működo gazdasági szakember számára nehéz megemészteni és nehezen is értelmezheto, hogy egy ilyen veszteséggel hogyan tud egyáltalán működni bármilyen egység. De valószínűleg hitelei vannak, valószínűleg hatalmas nagy adósságai és tartozásai vannak.

Hozzáteszem, hogy az egyesületnek nincs tartozása. Az egyesületnek nem volt az elmúlt évben sem rendezetlen, sem köz-, sem magánjellegű tartozása. Az egyesületnek nincsenek hitelei, nem vettünk fel hiteleket, nem is adunk, egyetlenegy dolgozói lakásépítési kölcsön van még, ami nem futott le. Tehát gyakorlatilag csak azt tudom mondani, hogy egy sajátos gazdálkodási forma a Műszaki Egyesület, és mindig a valós helyzetet tükrözi a mérleg, mert a mérleg tükrözi, hogy mi történt, de a gazdálkodás attól még működhet.

Mik a fontosabb okok, hogy ez összejött az elmúlt években? Eloször is, hogy nem olcsó az alaptevékenység és a tavalyi évben egy kicsit drágább lett. Túl az infláción, oly módon is drágább lett, hogy többet igyekeztünk nyújtani a tagoknak. Talán egy kicsivel többet, mint a takaró széle volt, én megkockáztatom hozzá ezt a mondatot is. A hagyományos bevételi csatornáink beszűkültek, hogy mást ne mondjak, a tavalyi évben kénytelenek voltunk lemondani - sajnos - az állami támogatás egy formájáról. Ebbe a mai napig nem nyugodtam bele, de a Szövetségi Tanácsnál a METESZ felé a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület is egy szavazatot takar. Ez azt jelenti, hogy ami támogatást kap a METESZ a kormányzattól - hiszen kap támogatást, tehát azt nem lehet tagadni -, azt milyen módon adja tovább a tagegyesületeknek?

Van egy ilyen kitétel, hogy a közhasznú - és a METESZ közhasznú ma már - szervezet csak közhasznúnak adhat tovább támogatást. Tehát az egyik oldalról itt azt mondjuk, hogy azáltal, hogy nem váltunk közhasznúvá, lemondtunk egyfajta támogatási forrásról. A helyzet nem ilyen egyértelmű és végül is azért van csak döntési kérdés a METESZ-nél, hogy továbbadhatná, ha olyan formában adná tovább, hogy például a bérleti díjakat még kisebb szinten tartja, mint amennyiért most a Fo utcai épületben egyáltalán működik az egyesület.

Sajnos, nem ezt teszik, tehát viszonylag kedvezoek a működési feltételeink a METESZ-en belül, de ilyen módon tavaly az állami támogatás egy tételérol le kellett mondani.

A rendezvényeket tartottuk és tartjuk is mindazért a kettos célért - mint ahogy az elobb mondtam -, hogy jól érezze magát a tagság, tanuljon, ismerkedjen, információhoz jusson, egyáltalán szakmai közéletet is élhessen, és a másik kimondott cél - tehát nem titok -, hogy a bevételeibol fedezzük az összes egyéb kiadást, úgymond a működésünk feltételeit.

Valahol nagyon szűk az a palló, ahol el lehet menni, mert igyekszünk nagyon olcsóvá tenni a rendezvényeket, hogy minél többen eljöhessenek. Tehát a piaci árak alatt vannak a rendezvények, hogyha a tartalmát megnézzük hozzá, hogy mi minden szolgáltatás van benne és azoknak a valós piaci értékei. Nyilvánvalóan alkudozunk a szolgáltatókkal, tehát bizonyos kedvezményeket a létszám miatt és az egyebek miatt is megkapunk és igénybe veszünk, amit igyekszünk valamilyen módon továbbadni.

Azt kell mondjam, hogy túl alacsony árrésekkel dolgoztunk tavaly, egy kicsit túl sok volt a jóindulat. Van az a régi vicc, hogyha valaki új pozícióba kerül, kapja a borítékokat, az elsot bontsa fel, és így szól az elso boríték, hogy kenjél mindent az elodödre. Én nem szándékozom az égvilágon semmit az elodömre kenni, annál is inkább, hiszen korábban, mint a nyomda szakosztály titkára, sok mindenbe beleláthattam volna, ha akartam volna, de nem tettem meg. Hozzáteszem, hogy mint a korábbiakból kiderült, bizonyos felosztások, hogy én egy adott bevételi forrást a működéshez teszek, a rendezvényhez teszek, egyáltalán milyen módon könyvelünk dolgokat, bizonyos fokig egy szabadságot is lehet ebben élvezni. A korábbi évek nehéz, bonyolult egyesületi gazdálkodásánál a költségfelosztásaink és a nyilvántartásaink elég nehezen követhetoek.

90

MG/91 (Pesti Sándor)

Nagyon sokat filóztam, mondjak-e ilyet, de sajnos kénytelen vagyok, hogy tavaly decemberi Egyesületi Tanács-ülés óta gyakorlatilag a Weltheim Annival a kapcsolat nem rossz, de gyakorlatilag magamban vagyok, és nem mindig egyszerű és könnyű kihámozni a gazdálkodási dolgokat, aminek csak egy hátránya van: a valóságnak megfelel, csak a költséggazdálkodó nem biztos, hogy megfelelo információt nyújt.

Amit az elobb említettem, hogy ezzel együtt is - azt fogom javasolni, hogy a tavalyi évet zárjuk le itt - amiért mégis kezelheto az egész csomag és az egész tavalyi gazdálkodás:

A túlköltekezés mértéke mindössze 3 százalék. Én úgy gondolom, 3 százalékos differencia egyrészt könnyebben kezelheto, másrészt a mi esetünkben, ahol legfeljebb a veszteségforrásokat szabadon elhagyhatunk, illetve segítséget kaphatunk egy ipartól, ez messze azon a határon belül van, amivel érdemes foglalkozni.

Az Egyesület gazdálkodása folyamatosan - nemcsak a tavalyi évben, a tavalyelotti évben, de elotte is - kiegyensúlyozott volt. '99. ilyen tekintetben nem hozott semmilyen változást. Azt kell, hogy mondjam: a 2000. év eleje sem hozott változást. Itt óvatos vagyok, mert a 2000. év eleje kiugróan jó, már most látszik. Ebben két nagy dolog van benne. Egyrészt a DRUPA, mint bevételi forrás, másrészt a Nyomdász Vándorgyűlés dolgai is látszanak. Hozzáteszem: ami eredményünk volt az elmúlt pár hónapban, gazdaságilag is jó eredményeket mutat. A lapokra még visszatérek, ami egy kicsit árnyalja ezt a képet.

Megbízható gazdálkodási információk vannak. Részben egy év egy egységesen kezelheto anyag. Az emberi gyarlóságokról is számot kell adnom. Sok mindent látok, mint aki alapvetoen a felelos, hogy a gazdálkodás jó legyen. Nyilvánvalóan elso kézbol én értesülök mindenrol, tehát az én felelosségem, hogy az egyesület jól működjön. Megfeleloen elokészített anyagokat fogok tudni most már.

Ami még nagyon fontos, a közvetlen költségek aránya kiemelkedoen magas. Ez különösen akkor érdekes, ha a hasonló profilú és működési egyesületeket nézzük. Az itt ülok jelentos része gazdasági szakember, tehát valamilyen módon közvetlenül is részt vesz a gazdaságban. Mielott ebbe a székbe beleültem, ezt a tisztséget elfogadtam, én is egy kicsit más szemüveggel néztem dolgokat, hiszen a cégek életébol vettem. Most is megkaptam a kritikát, hozzáteszem, jogosan, hogy nagyon cash flow-ban gondolkodom, és egy dolog a cash flow, a gazdálkodás, más dolog a könyvelési része. De különösen az ilyen gazdálkodóknál, mint a Műszaki Egyesület is, ez a 44-45 százalék körüli arány azt jelenti, hogy 15-16 százalék az, ami a közvetlen költségarány, tehát a nehezen számba veheto és nehezebben kezelheto tétel egy nagyon magas és nagyon jó arány, ami véleményem szerint könnyebben kezelhetové teszi.

Néhány konkretizálható tétel a tavalyi eredményekhez, számokhoz:

A Fekete, Fehér Mívesség és a Papíripar, említettük, mindkét lap fontos nekünk, de milliós nagyságrend, amibe nekünk kerül. Hozzáteszem, hogy ha pontosan tudjuk, mit kell vállalnunk, tehát tervezheto, akkor megpróbáljuk pontosan mellé tenni a bevételi oldalt, ami már kevésbé pontosan tervezheto, mert igazán nem tudom, hogy osszel milyen rendezvényekbol milyen bevételre lehet számítani. Nagyon nehéz azt mondani, hogy a szám elso 3 számára van fedezetünk, jelenjen meg, a 4., 5. számot ne adjuk ki, a 6. számot megint adjuk ki. Ezt majd a tisztelt közgyűlésnek, illetve folyamatosan a vezeto testületeknek kell eldöntenie.

A PRINTEXPO-nak a tavalyi évben egyértelműen csak egy oldala volt, vagyis kiadási oldala volt, de közvetlen bevételünk nem volt. Ezen részben az idén szeretnénk változtatni. Részben azt kell, hogy mondjam - nemcsak a magam véleményét, hanem sok véleményt meghallgatva és szintetizálva -, hogy a PRINTEXPO fontos, jó volt az Egyesület életében. Fontos volt az Egyesület kovácsolódásához is. Fontos, de számottevo tétel ahhoz, hogy a gazdálkodásunk egy kicsit borult tavaly.

Nem is tudom, hogyan fogalmazzak a tisztelt közgyűlés felé: a duplaköltségek egyik oldala csak a pénzügyi rész, a költségoldal, hogy sokba kerül az Egyesület tagságának az informálása, illetve, ha másként fogalmazunk, akkor a rendezvények értékesítése. Ha már gazdasági tevékenység, akkor egyfajta értékesítés van.

A Fekete, Fehér Mívességben folyamatosan jelenik meg az információ, hogy mikor milyen rendezvényt tartunk, hol, hogyan lehet jelentkezni, válaszlap van benne, többszörös kontrollal. Úgy tűnik, jól használható. Funkcióját tekintve megfelel. Ugyanakkor a rendezvényeinkre a jelentkezések rendszeresen az utolsó pillanatban történtek, hogy jaj, valahova eltettük a Fekete, Fehér Mívességet, küldjetek el újra egy jelentkezési lapot. Ha igazán sikeres rendezvényt akarunk - erre a titkárság a tanú -, akkor megy a Fekete, Fehér Mívesség is és a levél is. Tehát gyakorlatilag dupla postaköltség van. Ehhez segítséget kérnénk, hogy valahogy mérsékelhessük, és ne úgy, hogy a Fekete, Fehér Mívességet valamilyen módon korlátozzuk. Higgyék el, nem a levél kiprintelése a nagy dolog, de a printer, a festékkazetta, a papír, a postaköltség, a munka vele, sok.

Az Állásbörze kiadásai. Megint csak azt kell, hogy mondjam, egy kicsit berobbant - ez talán túlzás - belibbent a köztudatba ez a lehetoség, és sokan élnek vele. Mielott idejöttem, segítséget kértek, hogy 4-5 kezdo embert küldjünk, nem is rossz fizetésekkel, és így tovább, és így tovább. Tehát működne az Állásbörze, de pénzbe kerül. Volt egy alapelképzelés, hogy a jogi tagoknak ez mindenféle ellenszolgáltatás nélkül menjen, hiszen a szolgáltatásaink között van. Ha nem jogi tag az illeto, vagy nem a szakmából jövo cég, az fizessen, mennyit fizessen és hogyan fizessen. Tehát nem a dolgozótól, adott esetben a munka nélkül lévo kollégánktól kérünk rá fedezetet. Az Állásbörze ezzel együtt beindult. Nincs még teljesen kialakulva a formája, döntés kell róla, de ha döntés lesz, akkor finanszírozni kell. A költségvetésben tavaly, mint új tevékenységgel, nem számoltunk.

Amire az elobb már utaltam, a dupla költségvetés, a kötbérek kérdése. Sajnos a tavalyi évben pár rendezvénynél belefutottunk kötbérproblémába, vagy csak ezáltal tudtuk beindítani azt a programot, amit terveztünk, vagy le kellett mondani programot, és mindezt azért, mert a tisztelt kollégák az utolsó pillanatban még jelentkeznek és lehet jönni. Ugyanakkor foleg, ha külföldi programról van szó - de e téren a hazai szolgáltatók is nagyon nagy kabátot kaptak az utóbbi idoben -, nagyon hamar kell végleges válaszokat adni például lekötött szállásokról, de gyakorlatilag a Malév is 60 napra hozta le a 30 napról a csoportos jegyeknél a kötbérmentes visszavonásra vonatkozó határidoket.

Itt van a csütörtökön és pénteken tartandó könyvköto rendezvény, ahol a jelentkezok közel fele a múlt héten jelentkezett. Egy jó partner, jóban vagyunk velük, de kötik az ebet a karóhoz, hogy de ha te nem mondod meg nekem egy hónappal elotte a szállást, akkor vagy nem is kapod meg, vagy fizesd ki elore, tehát valamilyen módon jön a kötbér. Ilyenkor jön a tipp a szakosztályokkal közösen, hogy vajon mennyi résztvevo lesz, hogy még ezek, ezek és ezek jelentkeztek. Tehát vagy postaköltségezünk és telefonok, faxok és egyebek, hogy csak jelentkezni felejtettetek-e el, vagy nem is akartok jönni, vagy kockáztatunk és esetleg belefutunk a kötbérbe.

100

PÉ 101 (Pesti Sándor)

Ez az a játék, ahol egy utazási iroda vagy egy szolgáltató könnyen mozog és kemény feltételeket szab, és van az egyesület, ami hasonlóan szolgáltat, mint egy utazási iroda, de az utolsó pillanatban lemondott cégnek - mert jogi tagunk és jó partnerünk, rendszeres egyesületi életet élnek és tisztségviseloik vannak - azt mondom a rendezvény napján is, hogyha a szállodával meg tudom oldani, hogy nem jön el a kollégád, akkor visszaadjuk neked a pénzt, és nem egy ilyen eset volt. De sajnos, elég el nem ítélheto módon jó pár esetben ez kötbéreket jelentett.

A lapok, most gazdasági oldalról megnézve. A Fekete, Fehér Mívesség számai, és itt hozzáteszem, hogy ezek a számok bizonyos értelemben elhatározás kérdései, tehát hogy mit mire terhelek. Ha én a Fekete, Fehér Mívességbe beleteszek egy anyagot, például a rendezvényeink meghirdetését, az most milyen mértékben gazdálkodási kiadás és milyen mértékben egyesületi működési kiadás? Mondjuk annak költségének egy oldalra vetített fajlagos vagy egyéb kiadása?

Tehát itt elég nehéz a helyzet az egyesületben, mert mondom, most egy év után úgy érzem, hogy remélhetoleg már tisztán látok és igyekszem, hogy tisztábban lásson majd az egyesület is, de ezzel együtt a szaldó - úgy gondolom, hogy ezek viszonylag jól megítélheto számok - 2 millió 300 ezer forint mínuszt hozott a tavalyi évben.

A Magyar Grafika nyereséges, 6 millió 350 ezer forint a hirdetési bevételekbol, de hozzáteszem, hogy a Grafikánál ez az eredmény, a hirdetési bevételei és a bevételoldal alig változott, ugyanakkor a kiadási oldal jelentosen megnövekedett. Ott is, mint a Papíriparnál, amikor a honorárium-rendszert - hogy úgy mondjam - helyre tettük. Tehát aki a Magyar Grafika és a Papíripar című lapba bedolgozik, dolgozik a lapért, attól meg tudjuk neki köszönni a munkáját. Biztos, hogy nem azon a szinten, mint mondjuk egy országos napilap, egy országos magazin, de mi nem is a Playboyt adjuk ki. De jött már hozzánk olyan cikkíró is egyébként - hozzáteszem -, aki azt mondta, hogy most jött egy másik helyrol és dollárban vett fel ugyanennyit, egy ugyanilyen terjedelmű cikkért. Tehát ez a másik véglet, és köszönettel elfogadta ezt a pénzt is, de a lapokat helyre kellett tenni, tehát a lapok szerkesztése - és azt hiszem, hogy a testület döntését tolmácsolom - nagyjából helyre került. A Papíripar pedig egy 2 millió fölötti veszteséget hozott, itt elsosorban a bevételoldal marad el, tehát míg a Grafikán a korábbi évekhez képest egy kiadásnövekmény volt, a Papíriparnál gyakorlatilag ebben nem sikerült elorelépni. Tehát a Papíripar finanszírozását valamilyen módon fedezni kell.

Én is visszatérek a DRUPA-ra, tehát hogy minden lépés egy kicsit változásban van, tehát ez már az a Grafika, ami nagyjából a végleges, tehát még egy-két véleményt várunk hozzá. Tehát ahhoz képest, mint az elozo tagja volt, de a DRUPA-tól azon túl, hogy pozitív szaldót várunk, pénzügyileg is, tehát a gazdasági eredményben is rövid távon. Tehát magának a DRUPA-nak a megvalósulása és utaztatása, hiszen ahhoz nem feltétlenül kellett volna egy stand, de a kiállítástól gazdaságilag - tehát hadd közelítsem meg a másik oldalról - eloször is nemzetközi kapcsolatokat várunk. Itt nem feltétlenül arra gondolva, hogy akivel eddig is volt kapcsolat, itt most alkalom van egy kicsit kommunikálni velük, esetleg közvetlenebbül, meghívni oket hozzánk, aminek lehet, hogy esetleg egy konferencia-meghívás lehet az eredménye, tehát valamilyen tagnak tovább tudjuk adni, hanem konkrétan például olyat, hogy hirdetok becserkészését, akik egyébként nem találnának rá vagy nem könnyen találnának rá valamelyik szakmai lapunkra. Esetleg a fejében motoszkál, hogy a magyar piacon mozdulni kellene, nyitni kellene a magyar piac felé, egy kicsit ennek a mérlegnek a nyelvét elbillentjük abba az irányba, hogy ugyan, egy fél oldalban, egy oldalban, egy-egy számon keresztül hirdess, gyere ide, tartsál szimpóziumot, bízzál meg minket, csinálunk neked akciót, adatfelmérést, bármi egyebet. Tehát mindenképpen a nemzetközi kapcsolatokat ilyen módon értve ez alatt, ezért mondom azt, hogy valahol a DRUPA-stand költségei - a tavalyi PRINTEXPO költségei is - nem is olyan hosszú távon meg kell hogy térüljenek és meg fog térülni.

A hirdetoket az elobb említettem a nemzeti kapcsolatokon keresztül, de a másik nagyon fontos dolog, hogy tagjainknak üzleti alkalmat teremtünk, méghozzá nagyon önös érdekbol, azért, hogy tandíjképes legyen az egyesület. Tehát ha a cégnek jól megy, akkor az egyesülettel is jobb kapcsolatban van. Én csak egy dologra szeretnék itt utalni, a papíripari vállalatok átalakulása, privatizációja során a Piszkei Papírgyár - ahonnan gyakorlatilag kitiltották a Műszaki Egyesületet - új tulajdonosa, így utólag lehet azt mondani, hogy mivel a piaci ismeretek hiányával nem volt tisztában a magyar piac, valamilyen fajta félelembol, titokvédelembol gyakorlatilag kitiltotta a Műszaki Egyesületet. Így szinte titokban vagy egyfajta illegalitásban voltak ott a tagjaink vagy maradtak a tagjaink tagok az egyesületben, hozzáteszem, hogy minden elismerés nekik, de maradtak, tehát az illegalitást is vállalták az egyesületért.

Ott is változott egy kicsit a helyzet, és nyitottak felénk, mert nem kell félni, jobban megy a cégnek. Tehát ha egy cégnek jobban megy, akkor valószínűleg az egyesület felé is oldottabb, nyitottabb, és amit tudunk nyújtani, azt köszönettel veszi, megnézi és elfogadja.

Tehát végül azt javasolnám, hogy a tavalyi évi eredményeket vagy számokat a tavalyi évvel zárjuk le, kezdjük az idei évet tiszta lappal, nem baj az, hogyha esetleg eredmény lesz az idén, hiszen az egyesületek gazdálkodására vonatkozóan elég sajátos szabályozás van. Tehát nem kell tovább göngyölítenünk ezt a veszteséget. Hozzáteszem, hogy ami még ezt alátámasztja és talán ki is fejtettem, talán direkt hagytam a végére, fotitkár úr is említette, hogy fejlesztettünk az elektronikai vonalon. Ennek egyik vonala, hogy ezt az elektronikus szolgáltatást bevezettük, tehát a lapokban már élesben fog menni. Tehát gyakorlatilag az átutalást és a banki forgalmat a titkárságon lévo számítógéprol lehet bonyolítani. Ezt sokan ismerik, de több cég még nem használja.

A Külkereskedelmi Bank, ami még hagyományosan régebbi partnerünk - hiszen mikor még külön devizaszámlák kellettek, akkor ott volt a számlánk és valahogy ott felejtodött -, o tudott ilyen szolgáltatást nyújtani és összességében kedvezo banki szolgáltatásokat nyújtott, tehát ott is nyitottunk egy számlát az egyesületnek. A Külkereskedelmi Bank az egyesület irányába - ezt a rendelkezésünkre álló adatok alapján nagyon jól ítélte meg - minden további nélkül felvállalt olyan banki szolgáltatásokat, amelyek csak a legjobban fizeto gazdasági egységek esetében szoktak megtörténni.

Tehát azt tudom mondani, hogy egy elég stabil bank a Magyar Külkereskedelmi Bank. Ha ez a bank elég jól ítéli meg az egyesület tevékenységét és mindez december, január folyamán zajlott, tehát a tavalyi évet talán jobban is ismerte, mint ami, én azt tudom mondani, hogy aggódjunk, én nagyon aggódom, mindenki más is aggódjon a tavalyi év miatt, de ne hozzuk át erre az évre, ezt pedig ezzel a veszteséggel, valamilyen módon kezelheto veszteséggel fogadja el a mérleget a tisztelt közgyűlés. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen a két beszámolót és a megállapodásunk értelmében most azonnal kérném Bálint Csaba urat az ellenorzo bizottság véleményének megfogalmazására.

110

MG/111 BÁLINT CSABA:

Tisztelt Közgyűlés! Kedves Kollégák! Nekem nem lesz szükségem technikára, hacsak nem egy jó szemüvegre ebben a kicsit sötétben, de remélem, a hangomat hallani fogják. Az ellenorzo bizottság egy rövid jelentését talán kello figyelemmel fogják hallgatni... (Felkapcsolják a villanyt.) Akkor most már nem igaz, hogy a sötét ellenére, mert már világos van. Köszönöm szépen.

Az ellenorzo bizottság az alapszabályunk értelmében közvetlenül a közgyűlésnek köteles jelentést adni, ez a jelentés hangzik most el a részemrol. Figyelmünket ugyancsak az alapszabálynak megfeleloen az Egyesület működésére és gazdálkodására fordítottuk munkánk során. Azt kell megállapítanunk, hogy az Egyesület vezeto tisztségviseloi és vezeto testületei a beszámolási idoszakban a '98. március 21-ei közgyűlés óta az alapszabálynak megfeleloen működtek.

A konkrétumról röviden:

A beszámolási idoszakban az Egyesületi Tanács évente 2-2 alkalommal ült össze, és az eloterjesztéseknek megfeleloen határozatokat hozott. A Végrehajtó Bizottság az aktuális feladatoknak megfeleloen szabta meg az ülésrendjét, de számos alkalommal ült össze, és különféle döntéseket hozott.

Az ellenorzo bizottság elnökét, személyemet rendszeresen meghívták a VB-re, ezen részt is vettem többnyire, tehát elég jó rálátással lehettem az operatív munkát illetoen.

Bizottságunk a beszámolási idoszakban 3 alkalommal ült össze. A határozatok és a VB-döntések voltak elsosorban az érdeklodésünk középpontjában, illetve a gazdálkodási kérdések.

A beszámolási idoszakban összesen egyetlenegy panasz, írásos panasz érkezett a bizottságunkhoz. Tekintettel arra, hogy menet közben ez a panasz okafogyottá vált, megoldódtak a panaszban foglaltak, benyújtója visszavonta azt. Ezt legfeljebb csak így tudom regisztrálni, hogy beszámolok errol.

Úgy ítéltük meg, hogy a beszámolási idoszakban az egyik legfontosabb kérdés az Egyesület elott annak eldöntése volt, hogy áttérjünk-e, átalakuljunk-e közhasznú társasággá, vagy sem. A Végrehajtó Bizottság szakértoket hallgatott meg, hosszan mérlegelte a kérdést, végül pedig úgy foglalt állást, hogy nem lenne hasznos az Egyesületünknek egy ilyen átállás, annak ellenére, hogy a nagy METESZ némi kis pressziót is gyakorolt ránk, hogy ugyanabba az akolba kerüljünk. De a mi speciális fölállásunk ennek ellent mondott és az aktuális Egyesületi Tanács ezt az álláspontot el is fogadta annak idején.

Megemlíteném, hogy a tisztújító közgyűlésen függoben maradt az alapszabály kérdése. Egy nagy ívű munka függoben maradt, nem született azzal kapcsolatban döntés. Most itt is elmondom, elfogadta tolünk is a Végrehajtó Bizottság: szükség van a továbblépésre, mert hiszen az élet fölvetett egy csomó olyan kérdést, amelyhez hozzá kellett igazodni, viszont ezt nem fedi az alapszabály x pontja. Ezt fedésbe kell hoznunk. A VB döntése szerint a következo idoszakban aktívan hozzáfogunk ennek a rendbe rakásához.

A gazdálkodásról néhány szót. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy a tisztújító közgyűlés után ránk hagyományozódott a '97-es mérleg. Egy biztosítási ügy rendezése várt ránk, elobb hosszan elhúzódott. Sajátos módon, de rendezetten a mérleget '99-ben a fotitkár és az ügyvezeto igazgató úr aláírásával sikerült végül is lezárni.

A '98-as év mérlegét tavaly elfogadta Kiskunhalason az Egyesületi Tanács. Annyit fűznék csak hozzá - hiszen számos szám elhangzott már itt -, hogy a jubileumi közgyűlés költségei erosen megterhelték a '98-as évet. Ennek ellenére a tervezetthez képest valamivel kedvezobb, bár negatív eredményt sikerült elérni. Tehát egy kiegyensúlyozott gazdálkodásról beszélhetünk '98-ban.

A '99-es évrol itt most számos számot hallottak. Azt hiszem, ez jó alapul szolgál azokhoz a javaslatokhoz, amiket bizottságunk részérol a következokben meg is fogalmazok, de elotte még néhány szó:

Úgy ítéljük meg, az a tény, hogy 3,1 millió forintos nyereséget tervezett az Egyesület, valószínűleg reális volt, hiszen a bevételek ténylegesen a tervhez képest legalább 23 százalékkal - nem tudom pontosan, nem szorszálhasogatásként - növekedtek a tervhez képest. Véleményem szerint megalapozott volt a pozitív eredmény tervezése. Sajnálatos tény véleményünk szerint az, hogy a veszteségek viszont nem 23, hanem több mint 30 százalékkal növekedtek. Ebbol adódott aztán ez az eléggé magas, 2,8 milliót meghaladó veszteség.

Vizsgálataink szerint ezek a veszteségforrások, amik itt is elhangzottak, az esetek többségében, zömmel az Egyesület működésének céljait szolgálók közül kerültek ki, akár a PRINTEXPO-ra gondolok, akár a Fekete, Fehér Mívességre vagy az Állásbörzére. Véleményem szerint ennek ellenére a következo hónapok egyik feladata kell, hogy legyen a VB és az ebben illetékesek részérol, hogy ezeket a veszteségforrásokat felülvizsgálja és szükség szerint döntsön, hogy ezek változatlanul, a veszteség ellenére is jól szolgálják a célokat, és akkor maradjon fönn, vagy pedig más döntést kell majd hozni.

Ennek a negatív eredménynek az ellenére az Egyesületnek köztartozása nincsen, és a likviditását is meg tudta orizni, ami mindannyiunk számára nagyon fontos.

A javaslatok körébol, amit a közgyűlésnek szeretnénk átnyújtani:

Az eloadásokban elhangzott, hogy a DRUPA-ra mintegy 1,7 millió forintos eloleget kellett kifizetni. Itt nem vagyunk összhangban az ügyvezeto igazgató úrral. Én változatlanul eloterjesztem az Ellenorzo Bizottság javaslatát a tekintetben, hogy vizsgáljuk felül ezt az elolegkérdést. Indokunk a következo: el lehet határolni ezt az eloleget, hiszen maga a projekt a 2000. évben realizálódik. Ha ezt az elhatárolódást megtesszük, akkor csökken a mérleg veszteségoldala, a költség valódiságának elve jobban érvényesül. És még egy tényezo, aminek lehet, hogy nincsen nagy jelentosége - ebben nem vagyunk teljesen összhangban -, hogy az a 2,8 milliós veszteség, ami megjelent, azt jelentette, hogy az Egyesület induló tokéjének értéke alá csökkent a saját tokeértéke. Ha ezt az 1,7 milliót most visszaadjuk a '99-es évnek, akkor ez az eltérés pozitívvá változik ismét. Lehet, hogy nagy jelentosége ennek nincsen, de akármilyen gazdálkodást folytat is egy egyesület, nem szerencsés, ha egy ilyen esetleg görgetetten megjelenik a mérlegben.

Ezért javasoljuk a közgyűlésnek, kérje fel a Végrehajtó Bizottságot a DRUPA-kiállításhoz kapcsolódó, eloleg jellegű költségek elhatárolására, és ezzel az összeggel a mérleg módosítására. Javasoljuk továbbá a közgyűlésnek, hogy ezzel a módosítással fogadja el a '99. évi mérleget.

Egy következo témát szeretnék említeni. Talán az, amit Pesti Sándor ügyvezeto igazgató úr elmondott itt elottünk, kelloen alátámasztja a következo két javaslatunkat. Az elmúlt 2-3 évben kello tapasztalat gyűlt már össze azzal a furcsa vagy kombinált gazdálkodási metódussal kapcsolatban, amit az Egyesületünk kell, hogy folytasson, tehát az alaptevékenység és a vállalkozás szerinti gazdálkodás terén, és úgy érezzük, itt az ideje, hogy javítsuk - javítani kell, és van rá lehetoségünk is - a számviteli fegyelmet.

Ennek érdekében azt javasoljuk a közgyűlésnek, kérje fel a Végrehajtó Bizottságot az Egyesület számviteli szabályzatának rövid határidon belüli kidolgozására.

120

PÉ 121 (Bálint Csaba)

A következo javaslatunk elokészítéseként azt szeretném eloadni, hogy itt az egyesület költségvetésének volumene feltétlenül igényli a bizottságunk véleménye szerint azt, hogy egy tudatosabb, ellenorzöttebb költséggazdálkodás valósuljon meg egyesületünkön belül, és ezzel a döntéseket jobban megalapozzuk. Adott esetben például hatásvizsgálatokat lehessen végezni egy-egy döntést illetoen, hogy azoknak milyen költségkihatásai lesznek, érdemes-e meghozni. Ezért javasoljuk a Közgyűlésnek, hogy kérje fel a végrehajtó bizottságot az egyesület költséggazdálkodási szabályzatának rövid határidon belüli kidolgozására vagy kidolgoztatására.

Végül elhangzott a Heltai Alapítványról néhány szó, illetve a fotitkár úr vázolta a helyzetet, és mivel ez a jogi rendezodés rövid idon belül már várható, hogy megtörténik, a következot szeretném elmondani. Az Alapítvány vagyona mintegy 3 millió forint jelenleg, az egyesület mérlegében szerepel, mint hosszú lejáratú kötelezettségvállalás. Ezzel kapcsolatban javasoljuk a közgyűlésnek, hogy kérje fel a végrehajtó bizottságot, vizsgálja meg, hogy indokolt-e az egyesület mérlegében szerepeltetni a Heltai Alapítvány vagyonát.

Javasoljuk továbbá, hogy hatalmazza fel a végrehajtó bizottságot ezen vagyon esetleges elkülönítésére vonatkozó lépések megtételére, hiszen ennek különféle kihatásai lehetnek a mérlegünkre.

Ezt a négy javaslatot teszi a Közgyűlés asztalára az ellenorzo bizottság és kérjük a Közgyűlést, hogy beszámolónkat fogadja el, javaslatainkat fontolja meg és ha úgy találja, hogy megalapozottak, akkor fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Kollégák! Végezetül eljutottunk a negyedik napirendi ponthoz, úgy gondolom, hogy iszonytató vétek volna, ha én most hosszúra nyújtanám ezzel kapcsolatban a mondandómat, de valamit azért mégis kell mondanom, mert egy egyesületünk életét és működését meghatározó kezdeményezésrol van szó.

Kezdeném talán azzal, hogy már az elozo vezetés idején kialakult, megfogalmazódott egy olyan elképzelés, hogy középtávú programot kellene az egyesület számára megfogalmazni, amely középtávú programot azután éves aktualizálással a mindenkor érvényes tervezés alapjául lehetne tenni. Ez az anyag elkészült, az önök birtokában van, és néhány információt mondanék az anyaggal kapcsolatban egészen röviden.

Az anyag elkészítésében múlhatatlan érdemei vannak dr. Ambrus Sándor kolléga úrnak, aki tulajdonképpen az eddig beérkezett ötleteket és javaslatokat foglalta össze egy munkaanyaggá. Hangsúlyozni szeretném, hogy az az anyag, amely az önök rendelkezésére áll, egy munkaanyag, egy nyitott anyag, amely a gondolkodásukat segíti elo vagy igyekszik elosegíteni, problémákat fogalmaz meg, problémákat vet fel, és mi tulajdonképpen azt várjuk, hogy ezen problémaleltár alapján önök állást foglaljanak most, holnap, holnapután, a közeljövoben, de lehetoség szerint egy-két hónapos határidon belül. Talán hogy ez a megfogalmazás ne legyen annyira laza, azt mondanám, hogy június 30-ig. Eddig várjuk az önök javaslatait, az összes rendelkezésre álló, működo tömegkommunikációs és kapcsolattartási lehetoségeken keresztül, a titkárság ez ügyben rendelkezésre áll.

Ambrus urat munkájában segítették és o direkt kérte tolem, hogy feltétlenül említsem meg a Közgyűlés elott: Balogh Miklós úr, Polyánszky Éva kollegina, Topa György úr, Mnyinszky Sándor úr, Szikszay Olivér úr, Nagy Lajos úr és Kulinka József úr.

Van még egy tényezo, amely ennek az anyagnak a tanulmányozását és felhasználását indokolja. Elhangzott Bálint kolléga megfogalmazásában is, hogy bizony, van egy óriási tartozása a jelenlegi vezetésnek az egyesülettel szemben, ez pedig az alapszabály kérdése. Úgy gondolom, itt különbözo aspektusokból megvilágításra került, hogy mi minden történt az elmúlt két év alatt, újjá kellett szervezni mindkét lapunk munkáját. Tagjaink számára elérhetové kellett tennünk a Fekete, Fehér című lap segítségével az egyesület életének fontos és aktuális ismertetését. Nem terveztük, de sor került egy ügyvezeto-váltásra, és jónéhány olyan esemény felmerült, jónéhány olyan kezdeményezés született, amelyet önök az elozo beszámolókból hallhattak, megismerhettek, értékelhettek.

Mi abból a meglehetosen pórias megközelítésbol indultunk ki, hogy a számtalan teendo közül, nem mintha az alapszabály-módosítás ráérne vagy nem volna fontos, de talán az egyesület működéséhez szükséges alapszabály rendelkezésünkre áll, és ha ennek fejlesztése, tökéletesítése, amely már megkezdodött az elozo ciklusban, az elozo tisztségviselok irányításával, ez nem is fejezodött be, talán ezt bocsánatos bűnnek fogja a Közgyűlés és az egyesület tagsága tekinteni.

Az elhangzottakból tapasztalhattuk és a mi véleményünk is az, hogy a továbbiakban itt halogatásra nem kerülhet sor, nem lehet szó. Ezért szeretnénk részben a rendelkezésre álló programjavaslat alapján, részben a már megfogalmazott javaslatok segítségével az alapszabály-módosítást még ez évben végrehajtani. Ehhez az alapszabály-módosítási procedúrához szükségünk van egy újabb közgyűlésre. Úgy gondoljuk, hogy az Egyesületi Tanács helyett, amely évente rendszeresen november végén, december elején szokott megrendezésre kerülni, és nagyon jó tapasztalataink vannak az érdeklodést és a részvételt illetoen, nagy valószínűséggel az év végi, karácsonyi hangulat is hozzásegít ehhez. Szeretünk ilyenkor egymással találkozni, még egyszer utoljára az adott évben. Ez alkalommal ezt a találkozót fel szeretnénk használni az alapszabály-módosítás eloterjesztésére és lehetoség szerint végrehajtására is.

Ugyancsak ezen az újabb idei közgyűlésen szeretnénk pontot tenni a Heltai-ügy végére is, úgyhogy én most szeretnék elébe menni a javaslatnak. Már most szeretném jelezni, hogy a november végén, december elején összehívandó közgyűlésnek ez a két pont egészen biztosan témája lesz.

Köszönöm figyelmüket, mondandóm ennyi volt a középtávú programról. Szeretném a vitát megnyitni. A hozzászólókat kérem, hogy nevük említésével nyilvánuljanak meg, a jegyzokönyvvezetok szempontjából volna ez fontos.

SÁNDOR JÓZSEF: Valakinek el kell kezdeni. Három dologhoz szeretnék röviden hozzászólni. Az egyik a DRUPA-költség kérdése. Én feltétlenül javasolom, hogy tegyük a helyére, azért, hogy ne göngyöljük a gondjainkat, a másik dolog, hogy a DRUPA-ról úgyis egy teljesen önálló beszámolót kell gazdaságilag is készíteni, és nem jó dolog az, ha ott is azzal kezdjük, hogy nyertünk, de van a múlt évbol is benne, legyen ez tiszta kép. Szerintem ez minden szempontból jobb lesz.

130
MG/131 (Sándor József)

A másik kérdés:

Itt fölvetodött a két folyóirat, tehát a Papíripar és a Fekete, Fehér kérdése. A kettot semmi esetre sem lehet egy kalap alá venni. Az, hogy úgy döntünk, hogy a Fekete, Fehérrel még várunk egy évig - zárójelbe teszem, hogy ez jegyzokönyvben van a részemrol -, nem fogjuk tudni arra a célra használni, amiért nagy és szép munkával készül, ez most bebizonyosodott. Nálam sem a Fekete, Fehér papírja, füzete van itt, hanem mindig ezek a kis cédulák, ami többletköltség. De amit akkor ígértetek, hogy olyan érdeklodés lesz a hirdetok részérol, hogy ez a ma már 5 szakhirdetés - nem akarom elmondani - mellett gazdaságos vagy éppen nem ilyen ráfizetéses, ám legyen. De ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor nem szabad tovább csinálni, mert részben akadálya a munkának, mert nem friss és nem élo, amiért a tagságot megkeressük. Tehát a ketto nem lehet, hogy nem is él és még rá is fizetünk. Tehát ezt a dolgot helyre kell tenni.

A Papíripar kérdése egész más dolog. Ott az Egyesületnek minden erejét fel kell használnia. Hallottam, hogy most jobb a Papíripar egyes vállalatainak a hozzáállása. A Papíripar megszüntetése föl sem merülhet, de még a ritka megjelenése sem. Azt szívesebben látnám - én nem papíros vagyok -, hogy egy kicsit színvonalasabb legyen a nyomdai termék szempontjából. Nem a tartalom szempontjából, mert azt nem tudom megítélni. De arról szó sem lehet, hogy a Papíripart, mert ráfizetünk, hogy úgy mondjam, esetleg ritkítsuk vagy ugyanakkor azt mondjuk, hogy nem csináljuk tovább.

A programmal kapcsolatban - de erre tulajdonképpen választ adtál -, hogy majd november végén a programot és a működési elvet valahogy össze kell hozni, mert ez fogja meghatározni, hogy mit akarunk, hogyan akarunk működni és mi legyen tulajdonképpen a feladat, hogyan kell a vezetés munkáját végezni.

A negyedik kérdés tulajdonképpen a DRUPA-val kapcsolatos. Annak nagyon örülök, hogy már a DRUPA után közvetlenül Szegeden lesz egy kis visszajelzés. De az a kérésem, amikor a vezetoség a programokat csinálja, most megvan a lehetosége arra, hogy ezek a havi, úgynevezett kiscsoportos értekezletek - amik mondjuk meg, az utolsó félévben megint nem mentek -, amiket például a nyomdaipari szakosztályon belül csináltunk volna, lassan nem lett más, mint a nyomdaipari szakosztály vezetoségének egy kis beszélgetése.

Az a kérésem, használjuk föl a DRUPA hatalmas visszhangját és legalább havonta egyszer a szakosztályon belül szervezzünk jó színvonalú rendezvényt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tessék!

POLYÁNSZKY ÉVA: Polyánszky Éva vagyok, a Papíripar foszerkesztoje. Köszönöm Sándor József szavait. És ha a jelenlegi politikai szóhasználattal élnék, amit naponta hallunk, akkor azt kellene mondanom, meglepetéssel tapasztaltam, hogy az Egyesület vezetosége úgy gondolta, hogy ezt a lapot meg kell szüntetni.

Nem azért tapasztaltam meglepetéssel, mert nem tudom, hogy veszteséges dolgokat művelni nem egészséges dolog, hiszen magam is gazdasági vezeto vagyok, és tudom, hogy ami veszteséges, azon változtatni kell. Azért szemléltem meglepetéssel, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen döntéshez, vagy egyáltalán ehhez az eloterjesztéshez az érdekelttel való megbeszélés szükségeltetett volna, esetleg a VB határozata. Bár elképzelheto, hogy az Egyesület felso vezetosége joga és kötelessége, hogy ilyen döntéseket hozzon.

Én is azt szeretném javasolni, vizsgáljuk meg egyrészt, nem azt, hogy mibol származik a bevétel... A veszteség egy bevételi oldal és egy kiadási oldal különbözete. Nézzük meg, mit tekintünk bevételnek! Ha csak a hirdetéseket tekintjük bevételnek, mint ahogy ez jelenleg folyik - lehet, hogy ez egy jó módszer -, akkor más jön ki, mintha azt mondom, hogy a jogi tagdíjak vagy a tagdíjak egy része is számítható a lap bevételének, hiszen az emberek részben fizetik ezeket, hogy kapjanak bizonyos dolgokat. Én úgy gondolom, ennél a lapnál mindenképpen meg kell ezeket fontolni.

De elképzelheto, hogy a múltkori VB-ben idohiány miatt nem jutott ezeknek a dolgoknak a megbeszélésére sor, mert hiszen tervbe volt véve. Én oszintén remélem, a jövoben ezt megteszik. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Nagy Lajos.

NAGY LAJOS: Nagy Lajosnak hívnak. Mindenki eléggé ismeri itt egymást ahhoz, hogy ha valami gondja van, akkor azt kimondja. Én nem hallottam a legutóbbi VB-rol információs forrásokból sem olyan véleményt, ami például ezt a véleményt indikálná. Ez a probléma megjelent.

Valóban a múlt alkalommal téma lett volna, az idohiány miatt nem került sorra. Nagyon tisztességesen elovezetésre került itt egy olyan probléma, ami probléma, és ez mindenfajta minosítés nélkül van. Én egyetértek személy szerint. Azért kell ezt megfogalmaznom, mert egy vagyok a többek között, akinek ebben valamifajta felelossége van abban - még akkor is, ha csak áttételes módon, a nyomdaiparban tevékenykedve -, hogy egy ilyen szakmai orgánum ne szűnjön meg. Egyetértek Sándor kollégával, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kérdés legjobb tudomásom szerint nem merült föl.

Viszont fölmerült az, hogy az intézet gazdálkodása milyen számokat mutat, és ebben tételesen meg kellett nézni azokat a forrásokat vagy hiányokat, amelyek megjelentek. Ennyi történt.

Itt Kardos úr azt hiszem, eléggé markánsan tudja a papíripar érdekeit képviselni, mert szakmájánál fogva ez megkerülhetetlen dolog. Nem hiszem, hogy ha ilyen törekvéseket érzékelne, azt ne tenné szóvá.

Nagyon sokszor az a tapasztalatom, hogy olyan dolgok válnak tényekké, amelyek megfordulnak, mint lehetoségek, a fejünkben, és ez általában zavart szokott okozni. Ezért szeretném ezt, amennyiben érdekes lesz, a saját magam számára is tisztázni.

A másik dolog egy nagyon érdekes kérdés, amit a Sándor kolléga fölvetett az, hogy nyomás alatt van minden szervezet anyagi szempontból kis hazánkban, és ilyenkor, aki ügyvezet, például Pesti Sándor úr, egy nyomás alatt van, hogy a szakmai tartalom és a gazdaságosság kérdése hogyan egyeztetheto össze.

Én úgy gondolom, amit Sándor kolléga mondott, sokan értették, de talán még egyszerűbben meg lehetne úgy fogalmazni, hogy legyen a szakmai egyesületi tevékenység egy olyan szektora, ami akkor is informatív és színvonalas, ha nem hoz bevételt, és legyen egy olyan szektor, ami viszont hozza a bevételt. Magyarán: nincs a ketto között nagy ellentmondás - egy kicsi van -, hogy a havonta sorra kerülo rendezvények, amiket hiányolt Sándor kolléga, akkor is színvonalasak és tartalmasak legyenek, ha azok nem hoznak bevételt, mert a tagság egy részének tulajdonképpen nincs erre lehetosége, vagy ideje, sokszor anyagi lehetosége sem, hogy részt vegyen olyan rendezvényeken, amelyek egyébként nagyon klasszak, jópofák és mindenféle szempontból színvonalasnak minosíthetok, de mondjuk meg oszintén: a tagság egy része számára nem elérheto, drága.Én úgy gondolom, egy egyesület életében mind a kettore szükség van. Azt az arányt kellene megtalálni, ami elfogadható a többség számára. Köszönöm szépen.

SIMON LÁSZLÓ: Magánszemélyként veszek részt a rendezvényen. Nekem egy javaslatom lenne, mégpedig a következo. A Fekete, Fehér Mívesség azt hiszem, eddig havonta jelent meg. Javasolnám, hogy meg kellene nézni azt a pénzügyi megoldást, lehetoséget, esetlegesen a PRINTINFO-ban, ami kéthetente jelenik meg, mondjuk egy havi megjelenés finanszírozási költségét, és abban az esetben, ha ez a pénzügyi megoldás megfelelo lehet, talán két legyet lehetne ütni egyszerre, hiszen aki eddig a Fekete, Fehér Mívességet kapta, bepillantást kaphat a PRINTINFO-ba, illetve fordítva.

140
PÉ 141 (Simon László)

Tehát annyival idoszakosan megemelte a PRINTINFO példányszámát, amelyben a Fekete, Fehér Mívesség, mint a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület melléklete megjelenhet. Ezt javaslatként szeretném felvetni.

MIKLÓSI IMRE: Én is a Fekete, Fehér Mívességhez szeretnék hozzászólni, ami jó is, meg nem is. Jó az, hogy egy lényeges színvonaljavulással juthat az ember információkhoz, de nem jó az, hogy az esetek túlnyomó többségében vagy egy igen jelentos részében post festam jutnak el az emberhez a lényeges rendezvényekrol információk.

Tehát itt részben meg kellene vizsgálni - és ezt Pesti Sándor úrnak már javasoltam korábban is -, hogy módosítani kellene a megjelenés idopontját. Tehát azt, hogy az aktuális havi rendezvényekrol az ember ne a hónap közepén, hanem lehetoség szerint az elozo hónap végén vagy a hónap legelso napjaiban értesüljön.

A másik dolog, ami a kettos levelezés ügyét illeti, úgy vélem, hogy az egyesület tagjainak vagy jogi tagjainak az elektronizációja hasonlóképpen fejlodött, mint ahogy az egyesületé. Célszerűnek tűnik, hogy az egyesület E-mail címe mellett jelenjen meg az egyesület állandó aktualitásokat tartalmazó honlapja, amibol minden érdeklodo egyesületi tag idejében értesülhet a különbözo programokról.

Tehát ha én felkereshetem mondjuk április végén az egyesület honlapját és megnézem, hogy milyen programok és jelentkezési határidok vannak májusban, akkor nem fog el semmi keserű érzés, hogyha én errol esetleg május közepén értesülök, a jelentkezési határido közvetlen közelében vagy netán lejárta után.

A másik ilyen dolog a programok szervezésével kapcsolatos, nevezetesen a nyomdász-vándorgyűlés és a DRUPA túl közeli volta egymáshoz. Meg vagyok gyozodve róla, hogy számos tagtársammal együtt engem is választás elé állított, hogy most a DRUPA-ra menjek-e ki vagy menjek el a nyomdásztalálkozóra, mert mind a két dolgot általában az emberek egyidoben finanszírozni nem tudják egyrészt, másrészt az az élményanyag és az az információtömeg, amivel mi a DRUPA-ról hazajövünk, nyilván csak töredékesen lesz realizálható a nyomdásztalálkozón.

Úgyhogy feltétlenül javasolnám, hogy a második félévi programba legalább egy, de inkább két klubnapi alkalmat illesszünk be, amelyik a DRUPA eredményeirol szakterületenként, mondjuk a nyomtatás, az ofszet-technológiák fejlodése tekintetében nagyjából ilyen vagy ehhez hasonló címekkel tartana célzott klubnapokat. Körülbelül ennyi lett volna az én mondanivalóm, egyébként csatlakozom mindazokhoz, akik támogatják a számvizsgáló bizottság javaslatait, különösen a Heltai Alapítványt illetoen, ahol én nem érzem jónak, hogy a Heltai Alapítvány vagyona, amely ugyan most átmenetileg szünetel, valahol beleolvad vagy belecsúszik az egyesület vagyonába. Ezt mindenképpen valahogy elkülönítetten kell kezelni, mert ez az állapot egy átmeneti állapotban tekintendo. Mi "A felsofokú szakemberképzésért" Alapítványnál egy fél évvel vagy háromnegyed évvel ezelott ugyanígy átéltük ezeket a dolgokat, de szó sem volt arról, hogy ennek az elkülönített vagyonát, illetve alapjait bármilyen tekintetben is érintettük volna. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincsen, akkor szeretném a válaszadásra felkérni a kollégákat.

BURGER LÁSZLÓ: Tisztelt Kollégák! Szabadjon itt az elso válaszadó jogán egy pár dologra visszatérni, aztán megkérem Pesti kollégámat, hogy a maradékra válaszoljon. Ez az elsobbség joga. (Derültség.)

A Papíriparral kapcsolatban bizonyára nem eléggé hangsúlyoztam ki. A Papíripar című lapnál nem megszüntetésrol beszéltem, hanem arról beszéltem, hogy tudomásom volt arról hogy a Papíripar lap és a Fekete, Fehér Mívesség - vagy fordított sorrendben - elszámolása negatív. Azt javasoltam, hogy egy féléves türelmi ido után, míg átszervezodik, míg ezt vagy azt teszünk vele, hogy eredményes legyen, legfeljebb tegyünk arra javaslatot, hogy szüneteltessük. Ez így jelent meg a vásznon, ez volt a javaslatom.

Természetesen nem az a célunk, hogy megszüntessük akármelyik fórumunkat is, beleértve ezt a Papíripart vagy a Fekete, Fehér Mívességet.

SÁNDOR JÓZSEF: Még egyszer hangsúlyozom: Én tudom, hogy nem azt mondtad, de egyértelműen tudomásul kell venni, hogy ez nem azonos probléma. Csak ez jutott az eszembe.

ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Tehát nem azonos problémáról beszélünk. Egyetértek vele, hogy nem azonos probléma, egy azonosság van, a nyavalyás negatív elojele. Ez az azonossága az ügynek. Nekünk a beszámoláson errol kellett beszélni, hogy negatív elojele van.

Azzal mondjuk egyet lehet érteni, meg nem is, hogy csoportosítsuk át, hogy mit számolunk a laphoz és mit nem számolunk a laphoz, de a negatív negatív marad, kollégák! Valami megoldást kell találnunk, mert végül is van egy 3 millió forintos negatív eredményünk, amin változtatni kell.

Az eddigi elszámolás szerint itt jelentkezett. Egyetértek vele, hogy a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület nem lehet papíripari lap nélkül. Teljesen egyetértek vele. Azért is hoztuk ezt önök elé, azért is hoztuk el erre a megbeszélésre, hogy gondolkozzunk rajta, oldjuk meg a kérdést.

Teljesen egyetértek azzal, hogy a DRUPA-ra egy tiszta képet kell kapnunk, már csak azért is, mert ahogy mind a kettonk beszámolójában volt, ez egy elso próbálkozás. Teljesen tiszta képet kell kapni, hogy ezt szabad csinálni, nem szabad csinálni, nyereséges, nem nyereséges, mit értünk el vele és mi lett az, amit nem értünk el vele.

Azt hiszem, csak én írtam fel magamnak hibásan, hogy színvonalas, de nem bevételes rendezvényeket tartunk, ennek az ellenpárja a színvonal nélküli, de nagy bevételű. Na, ezt nem tudjuk! (Derültség.) Ez nem működoképes.Azt hiszem, hogy mind a két oldalon tehát színvonalas és bevételes rendezvényekre kell törekednünk mindannyiunknak, és elsosorban azoknak a kollégáknak, akik ezzel a szervezéssel foglalkoznak.

Nem teljesen értettem, feltehetoleg a távolság miatt, hogy hogyan annektáljuk azt a legyet, hogy PRINTINFO, magyarán, hogy milyen feladatot tűzünk a PRNTINFO elé azért, hogy a Fekete, Fehér Mívesség negatívumát elimináljuk. Azt hiszem, hogy valami olyan megoldást kell találnunk, hogy ne egy stenciles lapon írjuk meg a saját kollégáinknak a programokat, hanem igenis, büszkén arra, hogy mi nyomdászok vagyunk és ne legyen lyukas cipoje a cipésznek.

150
MG/151 (Burger László)

Én biztos vagyok benne, hogy a PRINTINFO a saját küldetését nagyon jól teljesíti, és bizonyára ugyanilyen eredményesen tudnának egymás mellett is lépni.

Azzal a gondolattal, hogy a Fekete, Fehér Mívesség aktuális vagy nem aktuális híreket hoz vagy adatokról beszél, ez egy bizony sokszor helyén való kritika. De nem ettol negatív vagy pozitív eredmény a lapunk. Azt hiszem, ez egy módszertani kérdés. Teljesen egyetértek vele, hogy ha eljut odáig a szervezetünk, hogy a honlapon meg tudunk jelentetni valamit, akkor már csak az a kérdésem, hogy akkor rákattintunk? Akkor eljutunk odáig, hogy nem kell kétszer megszólítani a kollégákat? Félek, hogy nem, legfeljebb lesz egy harmadik hely, amire nem nézünk oda. Vagy lehet, hogy fordítva igaz, hogy nagyobb lesz a találati arány. Ki fogjuk próbálni, ha eljutunk odáig. Lesz a honlap, megpróbáljuk majd számolni is, hány kattintás volt rá, és kipróbáljuk, hogy ez milyen eredményes. Feladni nem lehet és nem is akarjuk. Köszönöm szépen.

PESTI SÁNDOR: Megpróbálok én is választ adni, vagy inkább csak együtt gondolkodni. Kérdések is voltak, illetve adottak bizonyos helyzetek.

Az a bizonyos DRUPA-kérdés. Itt már említettem, hogy kétféle információnk van. Az egyik, amit tudunk, hogy a DRUPA-ra költöttünk, mert a szállodásba faxolni kellett, ezt kellett, azt kellet. És van egy másik fele, ami megjelenik a mérlegben, amit nem biztos, hogy ki lehet ebbol szedni, mert abban a faxban még három másik témát is elküldtem. Én ezt meg tudom bontani. Erre mondtam, hogy nem nagyon szeretném most bolygatni a tavalyi évet. Amit lehet, javítsunk rajta. Nem vetem el az ellenorzo bizottság álláspontját, csak amit ott elköltöttünk, azt elköltöttük. Nem az idén kellett elkölteni.

Sok esetben egyszerűen nincs bizalom a magyar felek felé, ezt leírtam a Fekete Fehér Mívességben is, amikor az év elején megszólítottuk a jogi tagokat, hogy ha lehet, ne húzzák a jogi tagsági díj befizetését, hanem minél elobb utalják. Ezt ismételten megköszönöm, mert a jogi tagok nagy része januárban realizálta is a jogi tagdíj befizetését. Az egy biztonsági tartaléknak kellett, mert nem lehetett tudni, hogy derült égbol villámcsapásként melyik német partner küld azonnal egy számlát azzal együtt, hogy áprilisig kötbéres határido és fizetési feltétel volt.

Két hete kaptunk vissza úgy - lemondtunk volna egy kis mennyiségű szobát a GRUPA-szoba rendelésbol -, faxfordultával jött vissza, hogy akkor az összes szobát visszamondják. Nem tudunk mit csinálni. Most úgy néz ki, elmegy az a maradék szoba, de itt több száz márkás nagyságrendek lógnak ilyenkor a levegoben, mert még vannak, akik nem tudják, hogy jönnek-e a DRUPA-ra velünk. Most itt menjünk a tagság elébe, vagy nem? Ez ugyanaz a kérdés, amit említettem. Ehhez egyfajta pénzügyi biztonság is kell. Ezeket lennének hivatottak fedezni a vállalkozások. Ismét ki kell hangsúlyoznom, hogy a rendezvények struktúrája átalakult. Most mondhatnám azt, hogy én vagyok az illetékes ebben a kérdésben.

Azért érzem magam különösen illetékesnek, mert amikor a nyomda szakosztály az úgynevezett szakosztályi lapot elkezdte bevezetni, rögtön utána a Papíripar is, de ok más megközelítésbol csinálják. Hozzáteszem: jobban megy nekik, mint a nyomdai szakosztálynak. A nyomdai szakosztályé gyakorlatilag most vagy megszűnt, vagy csak szüneteltetjük, mondjuk inkább azt. Sajnos nincs itt sem a szakosztályelnök, sem a szakosztálytitkár. Az o nevükben nem szeretnék nyilatkozni, de az indítást és a jelenlegi állapotot tudom.

A szakosztálynapon rendszeresen - ahogy te is említetted - 4-5 ember ült az asztal körül. Mindig ugyanaz a 4-5 ember volt, aki egyébként is találkozott vagy összejövünk idonként. Tehát gyakorlatilag tényleg egy klubjellege volt. Ezt színvonalassá tenni... Mi nagyon színvonalasak vagyunk, tehát azt mondom, hogy ez önmagában színvonalas rendezvény volt. De egy eloadót azért odahívni bárhonnan, hogy 3-4 embernek, vagy akár 20-nak elmondjon valamit, az Egyesület számára is egy nagyon kellemetlen, arcpirító helyzet, és tulajdonképpen a hallgatóknak is. A mai idokben erre eloadót találni, egy-két elhivatott egyetemi oktatót esetleg leszámítva, biztos, hogy nem lehet.

Nincs nálunk tudományos élet, hogy akkor X. Y. doktorandus beírja, hogy o most publikált és eloadott - azt már nem nézik, hogy hol és kinek, csak darabra legyen neki 50 publikációja és 30 eloadása -, mi ebben nem vagyunk versenyképesek. Eloadót, színvonalas eloadót csak akkor tudunk elhozni, ha o elmondja tudását - az nekünk kell -, de cserébe kap valamit. Mit kap? Kap esetleg egy-két ügyfelet. Az ügyfelet nemcsak értékesítés vonalon értem, tehát nem kereskedelmi ügyfelet. Partnert talál, információhoz jut.

A szakosztálynap kérdését továbbítjuk a nyomda szakosztály vezetoinek. Én úgy gondolom, a vezetés nem tud okosabbat kitalálni. Félek attól, hogy hiába a javaslat, ebben nem lesz érdemi elorelépés. Dugjátok össze a fejeteket - tehát nem a labda visszapasszolása ez -, mert a vezetés nem tud lépni.

A rendezvények. Én pont fordítva mondom: nagyon olcsók a rendezvényeink. Az elobb súgtam a Bálint Csabának, hogy a másik rendezvény, ami nem színvonalas, de sokba kerül az, ami a postaládából jön ötösével, tízesével, foleg év elején, hogy az új adójogszabálytól kezdve mindenfélérol tinglitangli kft. eloadást tart, és fizessek 20-25-40 ezer forintot, ilyen számok is vannak, és délelott 10-tol délután 2-ig tart az egész program, közben kapok egy vacak ebédet, mindegy 40 ezer forintért.

A mi rendezvényeink mögött ott van az érték. Egyébként a rendezvények részvételi díja - lehet, hogy ez itt nem lett deklarálva, soha nem írtuk le, de ezen ne múljék, bele fogjuk írni a Fekete, Fehér mívességbe is - ingyenes. Az, hogy valaki beül a terembe és meghallgatja az eloadást, eddig is mindig ingyenes volt és ezután is az lesz.

Nagyon sajnálom, hogy nem minden rendezvény van Budapesten. Nyilván, aki budapesti illetoségű, annak pénzbe kerül elmenni a rendezvényre. De ha nem kér ebédet, maga megoldja, nem kér szállást, nem vacsorázik, nem vesz részt az esti banketten, tehát ami nekünk és pénzbe kerül és vissza kell osztani a részükre, maga az információ, a részvétel ingyenes. Ha csak Pesten tartanánk rendezvényt, joggal mondaná az egész ország. De miután a pesti rendezvények, a tavalyi év ismét igazolta... Sot, más példát hozok.

A februári nyomdász rendezvényt, amit nem mi rendezünk, egyszer megpróbálták Budapesten megtartani, soha többet nem fogják. Nem ismerik be, miért ismernék be: nem sikeres. Pesten mindenki rohan a dolga után, már többször tapasztaltuk. Egyszerűen praktikus okokból, hogy legyünk elegen - végül is jó az esti összejövetel is, egy kis beszélgetés -, ezért az ország különbözo pontjain vannak a rendezvények.

Megszólítva érzem magam ebben, mert a kezdeményezés ott volt. Természetesen bárhol lehet, de kérem a küldötteket, hogy ezt terjesszék, mert a rendezvényeken való részvétel, amikor szolgáltatást nem vesz igénybe, ingyenes volt, most is az, az is marad. Legalábbis én mindent megteszek annak érdekében, hogy az legyen. Azt hiszem, ezt a teljes vezetés nevében mondhatom.

A Fekete, Fehér Mívesség többször érintve lett, hogy mikor, hogyan jelenik meg. Az idei évben a költséggazdálkodásnál - ezt most bevallom - nem derült ki, de lehet, hogy volt, aki sejtette. Nem jelent meg minden hónapban a Fekete és Fehér Mívesség. Ennek van egy olyan vonatkozása is, hogy nagyon komoly idozavarban van ez a három ember, mert az a forgalom munkát is jelent. Nemcsak folyik be a pénz az Egyesületbe meg költjük, hanem a mögött nagyon komoly, nem 8, hanem sokkal több órányi munka van. Én ezt elvállaltam, de a kolléganoim még soha nem jöttek, hogy túlórát szeretnének kérni, ami bármelyik cégnél lenne. Itt ki merem mondani - nem azért, hogy most térdre boruljunk elottük -, nem napi 8 órát dolgozik egyikük sem.

Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak munkacsúcsok és kevésbé szorító idoszakok, de nagyon sok rendezvény volt, nagyon sok rendezvény van. A DRUPA-ra mostanáig több mint 380 utast, tehát velünk utazó kollégát regisztráltunk.

160
PÉ 161 (Pesti Sándor)

Ez a szám naponta változik, mert lemondások és újrajelentkezések vannak, de én megkockáztatom, hogy a 400 fot át fogjuk lépni. Júniusban a vándorgyűléssel... és lehet, hogy rossz a két idopont egybeesése, a DRUPA-t nem én választottam, de sajnos, a vándorgyűlés idopontját még két évvel ezelott, és már akkor tudtuk az idopontját. Abban a júniusi idopontban, mint szakosztályelnök, vastagon bűnös vagyok. Ez adódott alkalmas idopontnak. Ha a ketto együtt lesz, számításaink szerint ott is ötszáz fo körül lesz a résztvevok száma.

Tehát nagyon nehéz emellett a Fekete, Fehér Mívességet folyamatosan megjelentetni. Felmerül a kérdés - és az egyik a vezetésnek is az egyik dilemmája -, hogy tulajdonképpen a Fekete, Fehér Mívességnek nincs szerkesztosége, a titkárság szerkeszti, mert hírlevél. De ha megnézik a kollégák az utóbbi számokat, mondjuk az elmúlt évet - mert az elozo év egy csonka év volt -, a tavalyi évet, a szám, lehet, hogy beképzeltségnek tűnik, de majdhogynem számról-számra javult. A Fekete, Fehér Mívesség már egy kézbe veheto lap.

Anyagok vannak benne, információk vannak az egyesületi életrol, ez is kérdés, hogy a szakmáról legyen benne információ vagy a mi dolgaikról. A Fekete, Fehér Mívesség nem rólunk, hanem nekünk szól. Tehát a most következo szám azért nincs még meg, mert a közgyűlési anyagot is szeretnénk benne megjelentetni. Pillanatnyilag van belole 18 oldal, tehát megint egy összevont 24 oldalas szám lesz, feltehetoleg a jövo héten. De miután a repróanyaga kvázi ingyen készül, bár nem teljesen ingyen, mert bizonyos ellenszolgáltatásért, tehát egyfajta speciális szűk bartellt azért itt fel lehet fedezni, de gyakorlatilag aki most készíti, a tulajdonos és az ügyvezeto szemet huny felette, ahogy elkészül nekünk a Fekete, Fehér filmanyaga, ami megint csak nem kis tétel, így bizonyos esetekben kompromisszumokra vagyunk kényszerítve.

Amit itt a hirdetéseknél mondtam és a DRUPA kapcsán is felmerült. Van egy hirdetoi kör és a mi tagsági körünk, akit úgy érzem, nem nagyon lehet tovább szorítani, például a hirdetési kiadásokra. Amit akar, azt elkölti itt, illetve egy részét úgyis odaadja támogatásként. Amiben nekünk bovülni kellene, az a hirdetoi kör szélesítése. Tehát kimenni a szakmából, több mindenkivel beszéltem a lapok közül is, a gyógyszer-hirdetéstol kezdve az autóhirdetésig miért ne lehetne a szakmai lapunkban? De rögtön utána jön a szakmai kérdés, hogy mit keres ott mondjuk egy kisteherautó-hirdetés a kisnyomdáknak szóló Magyar Grafikában?

Ezek azok a kérdések, amelyeket el kell dönteni itt, most a közgyűlésnek az anyag alapján. Ebben az anyagban, amit Ambrus Sándorral összeállítottunk és elkészítettünk, benne van minden ehhez való információ, de tényleg jöjjön vissza jelzés, legyen gondolkodás, és ez alapján lehet nagyon pontos finanszírozható programot csinálni és összeállítani a programot.Amit én itt elmondtam, az volt, hogy van egy vágány, amin megy az egyesület. Egy kicsit már döcögött, de jól működött. Most húzunk mellette egy másik vágányt, egy darabig még fussunk ezen, de az új vágányra tegyünk egy új vonatot, egy új mozdonyt, az alapszabálytól kezdve a lapok helyretételéig.

A honlaphoz még egy gondolat, hogy talán most már az ötödik vagy hatodik ígéret után a jövo héten lehet, hogy lesz belole valami, de csak folyó szöveg formájában. Tehát finanszírozási problémák vannak a METESZ szerverrel. Ez csak egy információ, hadd mondjak két mondatot errol. Létrehoztak egy olyan internetes központot, három vagy négy megyében már, és most a Fo utcában, ahová bárki bejöhet, az Internettel találkozhat, ismerkedhet, iskolai órákat szerveznek oda, nagy csinnadrattával elkészült az év elején, miniszteri szalagátvágás, minden megvolt, gyakorlatilag be van zárva, nem működik. Viszont az összes ilyen és hasonló jellegű probléma azt jelenti, hogy hiába kapunk egy ingyenes szolgáltatást a METESZ-szerverrol, gyakorlatilag nem tudunk vele élni. Nekem idestova egyéves küzdelmem ez a házban lévo szerver gazdáival, az utolsó egyeztetett idopontom jövo kedden délelott lesz, fel fog jönni a rendszergazda, de elozetesen csak olyan módon - és ezt már most mondom -, hogy a szöveg folyó formában lesz rajta. Nem lesz rajta kép, semmi egyéb, viszont lehet, hogy mondjuk heti frissítéssel megvalósulhat.

Egy dolog már biztosan rajta van, azt megkértük és rátették, az új telefonszámunk, hiszen a múlt héten egy ISDN-vonalat kaptunk, tehát aki még nem tudja, annak mondom, hogy most már új telefonszámunk van. Három napi küzdelem után a posta bemondja, de sajnos, még mindig működnek így dolgok. Tehát azt kell mondanom, hogy a szakosztályok kezdeményezésére nem tudunk itt válaszolni, de kérem Sándor Józsefet és a többieket is, hogy fogadják el a választ.

ELNÖK: Igen tisztelt Kollégák! Úgy érzem, de azonnal vissza fogok kérdezni, hogy mindenki megkapta-e a válaszára a reakciót. Én közvetve nem éreztem magam megszólítva, ezzel együtt hadd tájékoztassam önöket az elkövetkezendo végrehajtó bizottsági ülések pontjairól, hátha némi betekintést tudok ezzel nyújtani.

Az aktuális problémát jelento kérdésekrol, amelyeket meg kell oldanunk. Ezek közül az elso a lapok helyzete, a második az alapszabály módosítása, a harmadik a papírkereskedo szakosztály életre lehelése és végezetül a Heltai-kérdés. Tehát ezekkel a kérdésekkel fogunk az elkövetkezendo végrehajtó bizottsági üléseken foglalkozni.

Szeretném megkérdezni, hogy megkapta-e mindenki a kérdésére a választ vagy további kiegészítésekre van szükség?

SÁNDOR JÓZSEF: Nem tudom megállni, hogy neked ne válaszoljak. Válaszolok. Én tisztelem azt, aki doktor és tud, de azért nagyon sok olyan ember van, aki nem doktor és tud. Ebben a teremben - meg se fordulok - legalább 50-60 eloadó van, aki a DRUPA egyes részét, a saját szakterületét, annak a 20 embernek, mert az már nagyon szép szám, úgy adja elo, hogy bármilyen fokozatú, ha nem a szakmában van, nem tudja eloadni. Ezt azért mondom el, nehogy azzal forduljunk a mi vezetoségünkhöz, hogy azért nem tudjuk 20 embernek megcsinálni, mert kevés, és hogyan tudunk ilyen nagy képességű eloadót venni. Én így hallottam a mondataidból és nem értek vele egyet.

PESTI SÁNDOR: Én azt mondtam, hogy vicces, hogy most én vagyok az illetékes, de én ebben a kérdésben egyáltalán nem vagyok illetékes, ebben a nyomda szakosztály vezetoi az illetékesek, akik nincsenek jelen.

SÁNDOR JÓZSEF: Csak azért mondtam, hogy nehogy ez menjen hozzájuk, hogy csak doktor és húsznak nem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Igen tisztelt Közgyűlés! Szeretném a mai munkánkat a határozati javaslatok beterjesztésével összefoglalni. A javaslatok elfogadása vagy a vélemény-nyilvánítás nyílt szavazással történik, 50 százalék plusz egy szavazat mellett tekinthetjük az illeto határozati javaslatot elfogadottnak.

Szeretném sorban, a napirendi pontoknak megfeleloen ismertetni a javaslatokat. Az elso határozati javaslat: a küldöttközgyűlés az 1998-2000. közötti idoszakról szóló szóbeli fotitkári beszámolót a kiegészítésekkel együtt elfogadja. Kérem, hogy aki igennel szavaz, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás volt-e? (1) Köszönöm szépen.A második határozati javaslat: a küldöttközgyűlés az ellenorzo bizottság beszámolóját és javaslatait, konkrétan: a DRUPA-költségek elhatárolására, a számviteli szabályzat kidolgozására, a költséggazdálkodási szabályzat kidolgozására és a Heltai kérdéskör rendezésére vonatkozóan elfogadja. Aki igennel szavaz, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

170
MG/171 (Elnök)

Szeretném napirenden kívül javasolni, hogy szabályzatok kidolgozásánál bizonyos toleranciát kérünk, mert egyszerre két szabályzat kidolgozása, plusz egy DRUPA, némi problémát fog jelenteni. Kérünk szépen egy belso egyeztetést a sorrendet illetoen, hogy melyiket tekinti az igen tisztelt ellenorzo bizottság fontosabbnak: a költséggazdálkodási, vagy a számviteli szabályzatot? Melyikkel kezdjük?

A harmadik határozati javaslat:

A küldöttgyűlés az Egyesület középtávú programjára vonatkozó eloterjesztést tudomásul veszi. Köszönetét fejezi ki dr. Annus Sándor tagtársunknak az anyag elkészítésében végzett kiemelkedo tevékenységéért. Felkéri a küldötteket és megbízza az Egyesület vezetoit, hogy a titkárság közreműködésével a tagság széles körében ismertessék az anyagot és fogadják el az észrevételeket. A véleményeket a Végrehajtó Bizottság az Egyesület alapszabályának átdolgozásánál vegye figyelembe.

Értheto volt, vagy mondjam el?

(Közbeszólások: Értheto volt.)

KULINKA JÓZSEF: Bocsánat, elnök úr, van egy javaslatom, elnézést kérek. Néhányan nem tudtak megjelenni távolság, egyéb okok miatt. Javaslom, hogy a határozatban legyen benne, hogy ok ezt az anyagot kapják meg postán, bármennyi is a postaköltsége.

ELNÖK: Jó. Tehát a 81 fo körüli hiányzó létszám kapja meg ezt írásban. Nem kell ehhez határozat, tudomásul vesszük a javaslatot.

Kérek szépen szavazást az elobb felolvasott határozati javaslatra! (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.

Végezetül a 4. javaslat:

Az Egyesület következo küldöttközgyűlését az alapszabály és a Heltai Gáspár közérdekű kötelezettségvállalás napirendekkel 2000. november hónapban tartja meg. A közgyűlés megbízza az Egyesület vezetoit, hogy a titkárság közreműködésével készítse elo ezt és 30 nappal korábban hirdesse meg forgatókönyv szerint.

Kérem a szavazást róla! (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.

Igen Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Munkánk végére érvén szeretném megköszönni az aktív részvételt. Szeretném megköszönni a meglehetosen lehetetlen idopontban történo lelkiismeretes és buzgó megjelenésüket. Szeretném megköszönni a foiskola jelen lévo képviseloinek a vendéglátást és a bemutatkozást

.A közgyűlést bezárom.

(Az ülés végének idopontja: 16 óra 57 perc)

Kardos György elnök

A jegyzokönyv hitelesítoi: Ambrus Sándor, Modok Balázs 

Tartalomjegyzék 

Elnöki bevezeto, a napirend megállapítása, elfogadása

A papír- és nyomdaipari felsooktatás lehetoségei a Budapesti Műszaki Foiskola megalakulásával
Dr. Erdélyi József előadása

Fotitkári beszámoló az 1998-2000. között eltelt idoszak munkájáról
Burger László beszámolója Pesti Sándor beszámolója

Az ellenorzo bizottság beszámolója Bálint Csaba előadása

Az egyesület középtávú programjának koncepciója
Dr. Kardos György beszámolója
Hozzászólások, kérdések
Polyánszky Éva
Nagy Lajos
Simon László
Miklósi Imre
Burger László válaszai Pesti Sándor válaszai
Határozathozatalok