Cselekvési program

Az egyesület viszonylag nagy területet ölel fel, hiszen a nyomda és papíripar, könyv és lapkiadás és a restaurálás, valamint az ehhez kapcsolódó területek műszaki, közgazdasági szakembereinek önkéntes társulása. Ez az ipari terület hasonlóan a többihez folyamatos változáson, módosuláson megy keresztül és ráadásul a technikai fejlődés egyre gyorsuló ütemét figyelhetjük meg.

Az egyesület célja, hogy az ezen a területen dolgozók, szakemberek ismeretanyagának állandó növelésével és a szakmai összetartozás erősítésével javítsa a felkészültséget. Főbb területeken széleskörűen ismerteti a hazai és külföldi eredményeket. Elősegíti a tagok továbbképzését szervezett és önképzési formában és megfelelő fórumokat nyújt a szakemberek közötti együttműködés bővítéséhez. Kutatási és fejlesztési programokat véleményez, dolgoz ki.

A technikai haladás gyorsulásával azt vehetjük észre, hogy szakmáink területén új, eddig nem alkalmazott technikák kerülnek bevezetésre és egyes szakterületek összecsúsznak, bizonyos részletek megváltoznak és eltűnnek, ugyanakkor folyamatosan újak képződnek. Különösen a média területén láthatjuk a nagyarányú fejlődést. A médiák gyakorlatilag átalakultak és ma már elképzelhetetlen az elektronika és a számítástechnika széleskörű alkalmazása nélkül működő média tevékenység. A nyomtatás és a nyomtatást megelőző formakészítési tevékenység gyakorlatilag összekapcsolódott a médiákkal és nagyon sok párhuzamos terület van ami az elektronikus és a nyomtatott média területén azonos vagy nagyon hasonló. A papíripar és a nyomtatástechnika területén is a rendkívül gyors műszaki fejlesztést figyelhetjük meg, ahol az alkalmazott technológiák sokkal nagyobb sebességű gyártást tesznek lehetővé, egyidejűleg a minőségi paraméterek szigorításával és az általuk előállított termékek lényegesen jobb mennyiségi ellenőrzésével.

Az egyesület feladata ebben a növekvő és gyorsuló technikai fejlődésben az, hogy folyamatosan összefogja a szakterületeinken dolgozó közepes és magas műszaki és közgazdasági végzettséggel rendelkező embereket, kollegákat, fórumot biztosítson továbbképzésükhöz és megfelelő lehetőséget adjon a széleskörű technikai tudás alkalmazásához.

SAJÁT TEVÉKENYSÉG

Az elkövetkezendő 4 évben javítani kell, mind a működés, mind a szakmai programok színvonalát. Ehhez meg kell őrizni a tagságunkat és a fiatalok körében szervezőmunkával bővítést kell elérni. A műszaki fejlesztés, az oktatás, a hagyományőrzés és környezetvédelem területén olyan vonzó programok kidolgozásával kell a tagságot az egyesülethez csábítani, amelyekkel hatást tudunk gyakorolni az iparágunk műszaki, gazdasági értelmiségére.

Az 1990-esévekben az egyesület vezetése olyan kérdések előtt állt, hogy együtt tartjuk az egyesületet vagy hasonlóan nagy sok műszaki egyesülethez az elaprózódás irányát követjük. Mind a két iránynak voltak követői, de az egyesület vezetése akkor úgy döntött és nagyon helyesen, hogy maradunk együtt és integráljuk szakmáink, műszaki, gazdasági értelmiségét. Ezt az irányt kell tovább követnünk és az integrációs tevékenységben arra kell törekedni, hogy mind nagyobb létszámú értelmiségi csatlakozzon munkánkhoz, keresse az egyesület keretein belül a tevékenység lehetőségét és legyen hasznos tagja az iparágunknak egy folyamatos önképzés és innováció keretén belül.

MTESZ-SZEL VALÓ KAPCSOLAT

Az 1990-es évek után úgy döntöttünk, hogy a MTESZ tagegyesületeinek körében maradunk. A jövőben e szerint az alapelv szerint lehet tovább részt venni a MTESZ munkájában. A részvétel során ki kell domborítani, hogy a Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesület biztos tagsággal és jó gazdálkodással egy sikeres tagegyesület és erősíti a MTESZ egész tevékenységét. Ragaszkodnunk kell a MTESZ korábbi vagyon felosztásához, amelyet a későbbiek során lehet a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület részére nevesíteni is. A MTESZ-ben folyó viták során az együtt maradás és a műszaki értelmiség integrálását kell követnünk. Ellent kell állni azoknak a törekvéseknek, amelyek néhány nagy tagegyesületből indulnak ki és a MTESZ szétaprózására törekszenek és a vagyon szétosztására. Ez a vagyon így együtt él, értékes és ha az ingatlan vagyont megpróbálná valaki szétaprózni, gyakorlatilag a későbbi működés feltételeit játszanánk el.

KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK

Az elmúlt időszakban csökkent a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület kapcsolattartása külföldi tagegyesületekkel és a külföldi szerepvállalás. Ezen a területen kivétel az EUCEPA, ahol a Papír-és Nyomdaipai Műszaki Egyesület tagját beválasztották a Kelet-Európai régió vezetőjeként. Javítanunk kell a részvételt nemzetközi egyesületek keretén belül. Meg kell vizsgálni milyen új kapcsolatrendszerek alakíthatók ki és arra kell törekedni, hogy a Kelet-Európai szétaprózódás után az európai integrációba való csoportosuláskor Budapest valóban legyen az itteni régió papír-és nyomdaipari központja és az egyesületünk tevékenysége járuljon hozzá, hogy egy ilyen centrum kialakulhasson.

TÁRSSZERVEK

Javítani kell az együttműködést azokkal a társszervekkel, amelyek iparágaink területén dolgoznak. Megemlítendők elsősorban: Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, amelynek papíripari szekciója is van. Ez a szövetség tömöríti elsősorban a munkáltatókat és a kapcsolatrendszerünk lazult a korábbi időben. Javítani kell és keresnünk kell az együttműködés formáit. Felül kell vizsgálni a szakszervezettel való viszonyunkat. Abból az elvből kell kiindulni, hogy a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület politikamentes testület, de az együttműködés az érdekvédelem területén és a szakképzés, továbbképzés területén javítható és feltétlenül szorgalmazandó. Magyar Csomagolási Szövetség, Logisztikai Szövetség, Anyagmozgatási és Csomagolási Szövetség, Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülete olyan szervezetek, amelyekkel adott esetben bizonyos programokat együtt lehet végrehajtani. Ezáltal a tevékenységünk szélesíthető, nagyobb létszámú szakember gárdához juttatható el a tevékenység és az anyagi, gazdálkodási területünkön is segíthet pozíciónkat javítani.

GAZDÁLKODÁS

Egyesületünknek az az irányelve, hogy a gazdálkodásával meg kell teremteni a működés feltételeinek a biztosítását. Nem volt célunk a múltban magas eredmény elérése, ezt a jövőben sem szabad célul kitűzni. Úgy kell gazdálkodni, hogy az egyesület kiadásait minden évben fedezze és veszteséget ne hozzon létre. A gazdálkodási tevékenységet pontos szabályzatokkal kell elősegíteni és az ellenőrző bizottság minden évben vizsgálja meg az elkészített szabályzatok betartását és hívja fel a figyelmet a szükséges intézkedésekre.

STRATÉGIA

Az egyesület több, mint 50 éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt a körülmények, a külső és a belső feltételek többször változtak, de mindig sikerült megtalálni a továbblépéshez szükséges utat és formát, melyek jól biztosították a működést, a fennmaradást és a továbblépést. Az egyesület jelenleg is rendelkezik megfelelő bázistagsággal, szervezeti formákkal, alapszabállyal, melyek alapján a munkát tovább lehet folytatni és fejleszteni.

TAGSÁG

Az utóbbi időben a taglétszám folyamatosan csökkent. Ennek több oka lehetett, hiszen csökkent az iparágainkban dolgozók létszáma, megváltozott a tudáshoz jutás lehetősége, leértékelődött a társadalmi munka súlya, megváltozott a belső feltétel pl. megemeltük a tagsági díjat, stb. Egyidejűleg a megmaradt létszám stabilizálódott és aktívabb lett, igényli a rendszeres szervezeti életet és a nagyrendezvényekben folyamatosan részt vesz. További lemorzsolódás veszélyeztetné az egyesület szervezett működését, ezért szükséges, hogy a szakmánkon belüli lehetséges tagutánpótlás felé forduljunk. Új tagokat gyakorlatilag csak a fiatalabb korosztályokból nyerhetünk. Ebből következik a fő feladat nyitni kell a tevékenységünkben a szakközépiskolák és főiskolák, egyetemek felé. Olyan speciális rendezvényeket, programokat kell szervezni, mellyel az új műszaki, közgazdasági értelmiséget jobban az egyesülethez tudjuk kötni. Be kell vonni a kis és közepes újonnan alakult társaságokat munkánkba és megfelelő oktatási vitafórumokkal biztosítani, hogy hangot kapjanak az iparági életben.

JOGI TAGOK

Az elmúlt néhány évben növekvő szerepet kapott ez a forma és nagyon kedvező hatást gyakorolt a az egyesület életére. A szakmáinkban jelentős súlyt képviselő szervezetek közvetlen kapcsolatba kerültek az egyesülettel, annak vezetésével és megnövekedett a költségek viselésében a szerepük. Bővíteni szükséges a jogi tagok szervezeti formáját és rendszeressé kell tenni a kapcsolatot az egyesület vezetése és a jogi tagok vezető tisztségviselői között. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, ahol az egyesület a jogi tagok részére továbbképzést, jogi fórumot vagy egyéb működési tevékenységet tud biztosítani, hogy ezáltal is elősegítsük a jogi tagok érdekeltségét az egyesületi tagságban.

SZABÁLYZATOK

A legutóbbi küldött közgyűlés elfogadta az alapszabály módosításait, s ezáltal 2002.máciusától új, érvényesített alapszabály szerint végezhetjük a feladatainkat. Az elmúlt évek munkája azt mutatta, hogy alapvetően az alapszabály elegendő formát és keretet nyújt a tevékenységhez. Szükséges viszont jobban szabályozni a végrehajtó bizottság és az ügyvezető titkárság tevékenységét. Különösen az ügyvezető titkárságon belüli feladatkörök szétosztása és a felelősség meghatározása hiányzik. Ehhez el kell készíteni a szervezeti és működési szabályzatot és gazdálkodáshoz közvetlenül szükséges szabályzatokat, melynek alapján egyértelművé válik a hatáskör, a felelősség. Az hogy az egyes gazdasági kérdésekben ki milyen nagyságrendig, összeghatárig hozhat döntést, azt milyen egyesületi fórummal kell elfogadtatni, jóváhagyatni és a vizsgálatot, az ellenőrzést és az esetleges számonkérést milyen fórumok és hogyan végezhetik el.

SZERVEZET

A kialakult gyakorlatnak megfelelőn biztosítani kell a szervezet további működését. Az új alapszabályunk szerint megfelelően tagolt, a különböző szakmák és területi elhelyezkedés alapján bontott szervezetet kell üzemeltetni.

EGYÉNI TAGOK

Mint, már korábban említettem szükséges, hogy a taglétszám növelése érdekében lépéseket tegyünk. Ez elsősorban a fiatalok és a főiskolai diákok körében lehetséges, nem kizárva, hogy az üzemekben dolgozó tagok között is megfelelő akciókkal új tagokat nyerjünk.

TAGCSOPORTOK, ÜZEMI SZERVEZETEK

Ezen a területen az elmúlt időben jelentős változás történt. Korábban a Papír-Nyomdaipari Műszaki Egyesület munkájának súlypontja a tagcsoportokon és az üzemi szervezeteken nyugodott. Mivel a nagyvállalati struktúra felbomlott és nagyon sok kis és középvállalat van ezeknek az üzemi szervezeteknek a jelentősége csökkent, ezért megvizsgálandó, hogy melyek azok a régiók és vállalat méretek, ahol az üzemi szervezeteket és tagcsoportokat fent lehet tartani. Várható, hogy a munka súlypontja az egyéni tagokra és az ezt összefogó regionális vagy budapesti tagcsoportokra helyeződik át.

SZAKOSZTÁLYOK

A nyomdaipari, a papíripari és a restaurátor szakosztály működésével valójában nincs gond. Ezeknek régi hagyománya van és ennek alapján jól végzik a munkájukat. A szakosztály vezetőségek munkájára érdemes odafigyelni, különösen a rendszerességre és hogy a VB ezeket megfelelően értékelje. A papír-kereskedelmi szakosztály tevékenységét felül kell vizsgálni. Amennyiben a személyi adottság megteremthető, hogy a jövőben a tevékenység újraindítható, még egyszer érdemes vele próbálkozni. Ellenkező esetben a szakosztályt nem érdemes fenntartani és ezt a papír kereskedelmi tevékenységet a papíripari szakosztály keretei közé lehet bevinni. Megvizsgálandó ugyancsak, hogy egy kiadói szakosztály feltételei,- tárgyi és személyi- adottak-e ill. megteremthetők-e. Úgy gondolom, hogy elsősorban a személyi feltételekre kell figyelmet fordítani és ha ez adott, azt hiszem meg lehet oldani a szakosztály tevékenységét. Ellenkező esetben a nyomdaipari szakosztály keretei között kell a kiadói szakemberek tevékenységéhez a megfelelő keretet biztosítani.

VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG

A VB szerepe, működése és hatásköre az alapszabály szerint jól szabályozott. A mostani VB szavazattal rendelkező tagjai meghatározottak és a működést pontosan ennek megfelelően lehet végezni. A VB tevékenységében a meghívott személyek nagyban segítséget nyújthatnak és meg kell tartani a legalább ilyen széleskörű részvételt a vitában. A szavazásnál kell arra ügyelni, különösen ha nagyon kiélezett kérdés van, hogy a szakosztályok súlyuknak megfelelően érvényesíthessék javaslataikat és akaratukat.

TITKÁRSÁG

Ennek a működése a kialakult hagyományok szerint jól figyelemmel kisérhető. Szükséges a szervezeti és működési szabályzat és a különböző szabályzatok kidolgozása. Ez a tevékenység nem tűr halasztást és magunk elé kell célul tűzni, hogy 2002. év végéig az összes szabályzat elkészüljön, megvitatásra kerüljön és ennek alapján bevezetésre is kerüljön.

SZAKBIZOTTSÁGOK

A szakbizottságok azok a területek, amelyeket az élet gyors változásának megfelelően lehet újonnan alakítani vagy esetleg megszűntetni. A minőségügyi bizottság, az oktatási bizottság, a hagyományőrző bizottság régi szervezeti keret, bár ebből nem mindegyik működik megfelelően, elsősorban a személyi feltételek miatt. Amennyiben azt szeretnénk, hogy ezek a bizottságok működjenek, feltétlenül szükséges a hozzátartozó személyi felelősök vezetők és szakemberek kiválasztása és feladattal történő megbízása.

DÍJBIZOTTSÁG

Az új alapszabály szerint a Díjbizottság megfelelő hatásköröket kap a jutalmazások előkészítésére. Véleményem szerint 5 fős díjbizottságot szükséges létrehozni. Az 5 főnél nagyobb létszámú bizottság már nehezen működtethető, az 5 alatti pedig időnként létszámhiány miatt nehezen hozható szavazatképes állapotba. Én ezért az 5 fős díjbizottság létrehozása mellett teszem le a javaslatomat. Az 5 fő feltétlenül olyan többéves szakmai és műszaki egyesületi múlttal rendelkezzen, mely biztosítja számára a tagság körében a széleskörű elismertséget. Ennek alapján azt is, hogy javaslataik megfelelő visszhangot találnak az egyesületi fórumokon és elkerüljük, hogy olyan díjbizottsági javaslatok kerüljenek ki, melyeket az egyesület végrehajtó és döntést hozó szervei nem fogadnak el megfelelő támogatással. A díjbizottságon belül biztosítani lehet a nagy szakosztályok paritásos részvételét.

AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÉS A KÖZGYŰLÉS

Ezeknek a testületeknek a hatáskörét és a működését az alapszabály megfelelően szabályozza, így további szabályzásra vagy változtatásra ezen a választási cikluson nincs szükség, úgy gondolom, hogy a tevékenységüket jól el tudják majd végezni.

AZ EGYESÜLET MÜKÖDÉSE

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyesület működési feltételei részben megváltoztak. Míg a korábbi időszakban nagyon nagy hangsúly volt az ismeretterjesztő szerepe, az elmúlt 10 évben ez átalakult és inkább a nagyrendezvények és különböző tapasztalatcserék, utazások lebonyolítására helyeződött a hangsúly. Úgy gondolom az egyesület vezetőszerveinek tudomásul kell venni ezt a változtatást és ennek megfelelően ebben az irányban kell a tevékenység súlypontját helyezni.

NAGYRENDEZVÉNYEK

Minden szakosztály rendelkezik olyan éves rendszerességgel visszatérő nagyrendezvényekkel, amelyek köré minden évben kitűzött célfeladatoknak megfelelően lehet csoportosítani és szervezni.
A restaurátor szakosztályban a különböző restaurátori megoldások ismertetése és konferenciák lebonyolítása az ilyen nagyrendezvény. A nyomdaipari szakosztálynak az éves vándorgyűlésnek a megszervezése, a papíripari szakosztálynak pedig a fehérmíves napok szervezése jelent biztos keretet az ilyen tevékenységhez. Nem célszerű ezeken a rendezvényeken a résztvevők létszámát növelni. Viszont hosszabbtávra érdemes lenne a rendezvények tematikáját megtervezni és ennek alapján évről-évre lebontani, hogy az aktualitásukat minden évben megtartsák ezek a rendezvények és nagy létszámú egyesületi tagságot vonzanak.

KLUBJELLEGŰ RENDEZVÉNYEK

Ide tartozhatnak azok a rendezvények, melyek az egyes tagcsoportokon vagy régiókon belül történik és a klub- vagy beszélgetési jellege van a rendezvénynek. Az elmúlt időben ilyen rendszerességgel nyugdíjas rendezvény alakult ki december hónapban. Meggondolandó, hogy ezt a tevékenységet bővítsük és regionálisan is elősegítsük pl. a regionális egyesületi találkozók jellegét kidomborítva, azt megfelelő rendszerességgel végrehajtani Dél-Dunántúl, Észak-Dunántúl, Dél-Alföld és É-Magyarország, esetleg Debrecenben is lehet ennek megfelelő kerete.

KIÁLLÍTÁSOK

A belföldi és külföldi kiállításokon való részvétel az elmúlt időszakban rendszeres volt, bár ennek az anyagi vonzata több vitát váltott ki. Úgy gondolom, hogy nem kell feladni ezt a tevékenységet, de minden esetben előre pontosan tervezni kell a várható költségeket, ismertetni a várható hozadékot (nem mindig anyagi), és ennek alapján hozni közös döntést.

SZAKMAI KONFERENCIÁK, SZIMPOZIUMOK

Az egyesület alapvető célkitűzése, hogy hozzájárul tagjainak folyamatos önképzéséhez és a műszaki, gazdasági színvonal emeléséhez. Ebből az alapvető célkitűzésből fakadóan évente szakmai konferenciát, szimpoziumot kell rendezni, lehetőleg szakosztályokra bontva, amelyeken az adott szakma és iparág legújabb technológiai eredményeiről lehet beszámolni. Ezeken a konferenciákon alkalmat kell adni, hogy a szakma legnevesebb hazai képviselői mellett azok a fiatal és középkorú műszaki és gazdasági szakemberek is szót kapjanak, szerepléshez jussanak, akik már jelentősen hozzájárultak szakmáink színvonalának növeléséhez.
A korábbi időszakban 3-5 évente nemzetközi részvételű szimpozium szervezésére is sor került. Az európai közösségbe való belépéssel a magyar ipar helyzete nem fog drámaian változni, de várhatóan sokkal nagyobb lesz a részvétel lehetősége az európai folyamatokban. Végérvényesen megszűnik Magyarország és a Kelet-Európai országok elzárkozása és külön utas gazdasági fejlődése, ezért arra kell törekednünk, hogy nemzetközi részvételű szimpoziumokat szervezzünk rövidebb időszakonként, lehetőleg 2-3 évenként. Az ilyen szervezés nagyban igénybe veszi a titkárság és a vezetőség munkaidejét, lehet, hogy anyagi forrásait is, de szükséges lenne, hogy a PNYME nagyobb nemzetközi kisugárzást gyakoroljon. Ennek a legjobb módja konferenciák és szimpoziumok szervezése.

OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS

Az elmúlt időszakban az oktatási tevékenység a szakmai egyesület eddigi gyenge pontja volt. Időközben az oktatás, továbbképzés szerepe felértékelődött és az állami intézmények mellett megjelentek magániskolák is, amelyek nagyon jól prosperálnak az oktatás továbbadásából. Egyesületünknek szakítani kell azzal a helyzettel, hogy hagyja, hogy ez a tevékenység mellette menjen végbe. Aktívan részt kell venni az oktatás és továbbképzés szervezésében az állami iskolák mellett és a Budapesti Műszaki Főiskolával valamint a Soproni Egyetemmel együtt működve teret kell biztosítani a különböző speciális képzéseknek. Ezt a tevékenységet gazdaságilag is fel kell értékelnünk és a megfelelő tudás elismeréséhez megfelelő oklevelet kell adni és ennek megfelelő anyagi hozzájárulást is kell kérni a hallgatóktól.

SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

A szakértői listák valamikor elkészültek, ezeket fel kell frissíteni és meg kell vizsgálni, hogy milyen célterületeken lehet alkalmazni azt a speciális tudásanyagot, mellyel tagjaink rendelkeznek. Ez a tevékenység biztos nem lesz tömeges méretű, viszont az egyesület keretén belül kell folyjék.

FOLYÓIRATOK

Magyar Grafika.
A Magyar Grafika színvonala az elmúlt időszakban hullámzó volt, ugyanakkor folyamatosan megjelent és gazdaságilag is sikeres. A vezetői válságot meg kell oldani azáltal, hogy pályázatot irtunk ki és a pályázaton jelentkező közül a legalkalmasabbat kell megbízni a felelős szerkesztői feladatokkal. A nyomdaipar területén 4 másik lap is működik és mindegyik anyagilag sikeres és a vállalkozások amelyek ezt kiadják jelentős mennyiségű reklám bevételt tudnak a szakmából magukénak mondani. A Magyar Grafika megújításával ezeknek a lapoknak a sikeres működését le kell másolni. A Magyar Grafika jelenjen meg rendszeresen lehet, hogy sűrűbben, mint eddig, legyen aktuális és hozzon vissza olvasókat a többi nyomdaipari lap elől.

Papíripar.
Ez a lap magas műszaki színvonalon jelenik meg rendszeresen és a papíripar területének kedvelt szaklapja. Megvizsgálandó, hogyan lehet javítani a nyomtatás minőségét egyidejűleg azzal, hogy a lap továbbra is gazdaságilag sikeres maradjon.
Mivel mindkét lap jelentős tételként szerepel a vagyoni eszközeink között, a jövőben a szerkesztőbizottságok működésével biztosítani kell, hogy lapjaink nagyobb hozzájárulást érjenek el az egyesület gazdasági finanszírozásában.
A lapok megújításához mindenképpen hozzájárulhat a szerkesztőbizottság megújítása a Magyar Grafika területén és annak rendszeres működtetése. A Papíripar területén azt javaslom, hogy a szerkesztőbizottság figyelje az iparág elaprózódását és ennek megfelelően vonja be munkájába azokat a kollegákat akik a nagy papíripar területéről bizonyos mértékig a peremkerületekre kerültek.